Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Egry József-emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Ügy 20-21 éves lehettem, mikor kimentem Münchenbe abban a reményben, hogy ott talán valahogy pénz nélkül is bekerülhetek iskolába, vagy valahová, ahol tanulhatok - nem sikerült -, a kutya sem törődött velem. Végre rövid idő után betegen visszakerültem Pestre. Nemsokára ezek után a véletlen Lyka Károly, az akkor volt „Művészet” szerkesztőjével hozott össze. Mondhatom ő volt az első, ki komolyan vett. Ki részemre számottevő eset volt, ki úgy erkölcsileg, mint-anyagilag próbált támogatni. Neki köszönhetem, hogy 1905 végén kikerültem Párizsba. Párizsban azután látogattam' különböző iskolákat ideig-óráig. Ui. nem nagyon szerettem meg a párizsi, szerintem üzletboltízű iskolákat. Mindezek dacára Párizsnak igen sokat köszönhetek fejlődésemben, ott láttam, hogy milyen alapon fekszik a fejlődéshez szükséges mindazon érték, miket eddig nem ösmerhettem. Mesterem, ki korrigált, attól csak azt tanulhattam meg, ami nem fontos, privát ügyszerűség. Viszont nagyon becsültem Gauguint, Van Goghot, Puvis de Chavannes-t és a barbizoniakat, 1907 elején dr. Jánossy Béla, Szinyei Merse Pál hívása, támogatása alapján visszakerültem Pestre és a főiskolán kaptam helyet, műtermet, ahol Ferenczy Károly és Szinyei korrigált, látogatott úgy másfél évig. Ui. tovább nem bírtuk ki egymást. Nem bírtam azt a bizonyos száraz iskolai metódusokat. Ugyancsak ezzel egyidőben akkor Műcsarnokban kiállított dolgaim közül az Éjjeli menhely előtt c. képemre állami ösztöndíjat kaptam - ami a főiskolával volt egybekapcsolva -, miután pedig a főiskolát otthagytam, az ösztöndíj is megszűnt. Egyszóval alig vártam, hogy szabad levegőre jussak, mi távolabb az iskolától, külsőségektől, frázisoktól. 1908-9-ben részt vettem a „Fiatalok” kiállításán a Könyves Kálmánban. 1911-ben kollektív kiállításom volt a művészház megnyitó csoportkiállításán. Kiállítottam Münchenben Modern Galcria-ban 1911-12-ben. 1912-ben valami Lindenbaum nevű úr havi 50 koronás segélyével kimentem Flandriába, Belgiumba. Nagyon érdekeltek a régi németalföldiek, Memling, van Eyck, Rembrandt. Útba ejtettem, ahol Griinewaldot láthattam. Grünewaldot tartom korának egyik legnagyobbjának - ameny- nyiben kevés mester tette annyira magáévá Krisztust piktúrában, mint ő.

1912-13-ban részt vettem több dolgommal a művészház fölavató kiállításán, ahol Simbolum c. képemet Szinyei Merse Pál díjával jelezték. 1915-ben a világháborúban, mint sok másnak, nekem is be kellett vonulnom, mely idő alatt kicsit visszamaradtam piktori fejlődésemben, amennyiben sokat betegeskedtem. 918-ban Keszthelyen leszereltem, ugyancsak akkor kapott meg a Balaton csodás értékeivel, mely id övei kezdődik, tisztul, fejlődésem, piktúrám az a része, ami addig bizonyos homályba burkolt gyötrődés volt, mondhatnám azt is, hogy magamra találtam szülőföldem levegőjében. Közben megnősültem. Azóta is Keszthelyen lakom feleségemmel, anyámmal.

1922-ben kollektív kiállítás formájában is nyilvánítottam az időbeli fejlődésem a Belvedereben - most 924 májusában az Ernstbe rendezett KÚT (Képzőművészek Uj Társasága) csoportkiállításán is több dolgommal részt vettem, ahoi Ernst Múzeum díjával tüntettek ki. . .”

A „homályba burkolt gyötrődés” két évtizedig tartott. A legkorábbi mű az emlék- kiállításon egy ceruzával rajzolt önarckép volt, mely 1898 körül keletkezett. Egry már ekkor is szívesen választotta modellül önmagát. A század első éveiben festettrajzolt önarcképei és kompozíciókba rejtett önábrázolásai, a gyerekkori elsőt leszámítva, gondolkodó, töprengő, gyanakvó embert állítanak elénk, aki fiatalsága ellenére sokat tapasztalt az élet árnyékos oldalán. Az 1904-ben festett Önarckép rajztáblával az iskolai metódus szerinti ábrázolásban járatos festőt mutat. Az ugyanekkor készült többalakos kompozíciói - Fíamiskártyások, Horgászok, Menhely előtt I—II. és mások - az irodalmias jellegű mondanivalót életképi eszközökkel ábrázolják, hasonlóan a kor közkeletű festészetéhez.

Egry művészetének első, nagyjából egységes szakasza az 1910-1917 közti időszak. Az iskolák merev módszerei, de minden iskola ellen lázadó művészt a szecesszió szel264