Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bozóky Mária: Rozanits Tibor grafikusművészről
hat irtá legelevenebben: Si-en-a, Perugia, San Gimignano, Assissi perzselt (hainna kövei, a trecenito-korból -i-ttm,aradit szolid anchaikum, a romai Villa Giulia gyűjteményei, a Bar- caíccia-kút antik vízköpője, kapitáliuimi templomok freskói, virág- és gyümödcspia-ook, a firenzei Midhelainigelo-lház agyag-vázlatai, a milánói Ron-d-an-i ni -Pieta,, Ravenna tengerpartiján a kis piniaa-íiget — „nie csodáid1. . . hogy az egeik árnyékolt iniem okoznak..- mondja Danifce a Purgatóni-umban, aki -ugyanott látta a pi-nea-ligetet. .. Az Assissi c. linóileummeöszet hármas, csúcsíves záródásul, imadárra emlékeztető kompozíciójámák -valóban nincs árnya: szinte ezüstösem csillog, mint valami fantasztikus karácsonyfadísz.. . (Mégsem ia romantikát keressük Rozanits metszeteiben, hanem a részleteikből való kibontakozásit, a bef-ejezetilensé-gnék tűnő, ko-mpozidonál-is irracionalitást, -mely ellöki a valóságtól a megfoghatatlan víziók irányába. lEmnak az észrevótelimeik a megmagyarázására kiülöinöstan három lapja alkalmas: az Improvizáció 1—111. Kiazanitzalldisz „Jelentés Gnaconak” c. regénye adta hozzá a lökést. Kréta -szigetiének kettős atmoszféráját komponálta eggyé ezeken a fekete-fehér linókon: a krétai származású regényíró s a nagy spanyol festő szigetét. A linómetszetnek bárs-ony- fidkebe foltjai hol a tangerméiységet éreztetik, hol a fényben feketén fel rajzolódó sziklákat. Van a kompozíciónak határozott itöreikjvés-e, sodra, irányvomiála, de csak úgy, ahogy a partra loccsanó itengethuiMiámnak, a partszegály ezüsibös, selymes iszapjának van, s ahogy a csi-llagclk -tünd-ölklenek a fekete égen, -mint izzó pontok.... Szigorú, millimétert sem tévesztő kézzel és látással haladt a mű -megvalósítása falé, amit létrehozott, az a végtelenség s a megfő-glhataiülanság szolid részleteiként tűnik föl. Azon túl'menő-leg többet sejtünk, ahogy a valóságban stem vagyunk képesek felmérni soha, egyetlen pillanatra sem az egészet, még az összefüggéseket is alig. Ezeknek a .páratlan finomságú linómot- szatekndk varázsa éppen az akro-maitikus isej-tal-m-ességben rejlik, a művész felfokozott igényiét, érzékenységét jelzik, azt a válogatást, hogy műfajilag hajszálfinom különbségeket lát s azok gondos megvalósítására törekszik. Rozanits más lapjai, a Pusztító őrület, Fájdalom -c. linóleummatszebeS igazolják, hogy tökéletesen tisztában van a nagy tömbökben való komponálás! törvényszerűséggel is. „Verekedők” c. kompozíciója Maserael, Junkers fa- és -hnóleumimebszebei szerint értelmezett komponálás: erőtalj-escin lekerekített, -vonaliról vonalra átfűződő rajz; ennek a grafikának él-lenpárja pedig, a Sirályok, a lebegő fenyőtűivanalaikikal, a japán Csao Cs’ang ősrégi 'festményeire cmilékez-tet. Előttünk áll -tehát a -széles regiszter alkromaiüikus kitárulása, -mélyeit alig láttunk ilyen gazdagságban a modern linóleumimeüszatnél. Az 1931-ben Szombathelyen született Rozanits Tibor grafikusánűvész élete, - aki ma a budapesti Képzőművészeti -Főiskola grafikai itanszékéndk műhelyvezető tanára, - elég sok zökkenővel álalkuk Iki. Katonai szolgálatának utolsó hónapijaiban vették fél ainnaíkidiajén a Főiskolára, a -festészeti tanszakon iBencze iLászló, a grafikain Kaffan Ká- ■róly voltak itaoiáraíi. A tanszék műhelyéit 1958 óta vezeti, heti egynapi tanítása és a foglalkozás a fesltőnörvandékéknidk, a többi gráfikus-taníitványalnak szól. Művei, köztük a fent említett lapok, nemzetközi kiállításokon szerepelték Tok-ió- ban, Lugan-oban, Firenzében, iBanska -Bistriicán, szinte valamennyi grafikai ibiennálén részt vesz. Az egyes lapok elkészítése a viszonylag kevesebb időtől a kimerítőién sok idáig tant, fialelevanítve lújjíbióil azt a lassan gyakorlatból kikerült elvet, hogy nem árt korunk sejtelmes elképzeléseit (belevonni a művess-ég -szépségeibe, titkai'ba. Idézhetnénk Aftlan francia festőművész -megjegyzését is: .......a formák, melyek képzeletemből szül etnek . . . mindig megfelelnék valami vátóságosmák, ami azonban sohasem látható ...”- Vannak alkotók, akik magáiban a művészetben, s vannak, ákáik valahogy s valamivel azon Itúl keresik t(s itailáJjj'áik meg) a lényeget. Aki, mlint Rozanits Tibor, ilyen példás fegyelemmel s tökéllyel -köti le -magát az alkotás kivitelezéséhez, itan-úságot -tesz a-rról, h-ogy -kiegyensúlyozni s koordinálni kívánja vízióit a -művészeti törvényszerűségek roppant gazdagságával. 186
