Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Petrov-Vodkin kiállításáról
művészetről, művészekről HEITLER LÁSZLÓ Petrov-Yodkin kiállításáról Az elmúlt év decemberében a 'budapesti [Műcsarnok miutiaifcfca ibe az 1939-ben elhunyt szofvij'flt-iorosz festőművész, SKiuama Szengejevics Petrov-Vöd kán műveinek egy nászét. A kiállítás íjával szerényebb érdeklődést és visszhangot váltott ki, mint megérdemelt válnia. Nem Petrnv-Vodkámnak, hiszen néki már mindegy; de az elmúlt évtizedekben inkább félreismert, mint megismert szovjet festészetinek, iméginfcáhb önimaguiriknak (lett volna hasznos, ha eat a mintegy száz művet bemutató tárlatait sóikkal több ember látja. A lehetőség (jórészt kihasimaiiaitlanuil szaladt dl. Talán a jköadjövaben, a iConvina kiadásában megjelenő monográfia (pótolhat .majd valamit a veszteségből. A szovjet festészet két kimagasló osiúosáit számomra két Iháború-s témájú kép jeleníti. Az egyik az .1969-lben ellhunyit Dejneka -műve, a Péberwár vád-ellime, a másaik Petrov- Vodlklin alkotása, A komisszár (halála. Ugyainannialk a harcnak, egyazon embieri magatartásnak két állomását mutatják a művészét szuggesztív, meggyőző eszközeivel. Mindkettő a harcba i-nduMk fegyelmezett erejét, magával sodró lendületét, az áldozatok láttán sem csökkenő eltökéltségét mutatja. ’(Szinte jelképesnek itattam, hogy lugjannzon a falon láthattam 1969-lben -Dejneka művét, mint 1971-lben Petrov-Voidkin komisszárját.) Mit (tudunk a művészről? A hazai művészeti irodalomból keveset, szűrne csak a lexikális adatokat. 1878-ban született. Ikoinfesitőfctől, majd iPébervároin-, azután Moszkvában tanult, - itt (Szeröv volt egyik mestere. 1905-bten Olaszországba, Franciaországba, Algírba és ismét Párizsba -utaz-oitt. 1909-ben (térit haza. A szovjet-hatalom kezdetéitől részes© vcílt a .nagy átalakulásnak, 1918 januárijából a (Szépművészeti Akadáimia tanáraként nevelte a fiatal művészeket. .1930-iban az „OSZSZiK Érdemies (Művésze” cá-mmdl tüntették ki. 1939-ben halt meg, sok megvalósítatlan (tervet hagyva (hátra. Nagyszabású emlékkiállítását 1966-ban rendezték meg Moszkváiban. Mindezeknél fontosabb és sokatmondóbb az a két műve a festőnek, melyek híre és számos reprodukciója már régebben eljutott hozzánk, és egy naigytidheibsiágű művész kiemelkedően érlbé!kas életművét éreztették: A vörös lovas (A vörös ló fürdetése - 1912) és A komisszár halála 1(1928) című festmények. A vörös -lovas nem szerepeit Budapesten, de itt váltak ia Ihasonló szellemben készült -társai. Petrov-Vodkán a tizes évek elején a szeoasszios szimibofamiis szelüem-ében festette .dekoratív fonmáliósú és szímlhatású k-épeit, melyek többnyire aktok segítségével fejezik ki a művész romantikus természetszeretetét, panteisztifeus világfelfogásáit. A lírai hatású Adom (1910) a Fiúk (191-1) és az Ifjúság '(1913) című képekhez viszonyítva keményebben, határozottabban formált kép A vörös lovas, mondanivalója is egyértol181
