Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Petrov-Vodkin kiállításáról

műbb: az Oroszországban érlelődő -fomadaími változások nagy erejű iszimibólumáit látjuk a tisztító folyóban mártózó, idealizáltam nemes Jóban és energikus ifjú lovasában.

Festészetének ez a (szakasza sok rokonságot mutált a komtárs Nyolcak törekvéseivel. Petrov-Vodibin művei részben Pór Borbálán szimbolikus [képeiviel, résziben Keroatdk Károly lovas-ábrázolásaival vetületűik össze. A rokonság nam véletlen; ugyaniamnak a Párizsiban megismert haladó szelleminek voltaik egyéni továbbvivői, Ikdtat-európaíi fei- bomitalkioztatói.

Űitijaik később k'isébb-naigyoíbb mérteikben elitérlbak. Petrov-Vodkán továbbra is fegyelmezett kompozíciókban adta dlő érzelmeiktől fűtött gondolatait, die a tizes éviek második .felében és a miéig később fesibett művei az léletikép felié közeleditek. iAz ebben az időszakban keletkezették közül kiemelkedik az Anya 1(1915), a Leányfej (1915), az Almák (1917), a Hegedű (1918) és a Reggeli csendélet (1918).

Remek önponbnékon kutatta önmaga külsejének és bensőjiénék jellemző jegyeit, s a szűkszavú jellemzés erejét csodálhattam meg az Anna Ahmatova arcképén.

A családot, az anyákat gyermekeikkel ábrázoló képek nyugalmat árasztó sorozatát szorongató hatású mű bontotta meg, az Aggodalom (1918-1934) című festmény. Vele másik sorozat Andalít, az, amelyik a forradalom Vívmányaiért harcolóknak állít emléket. Az 1928-ban készült Csata után című kép a montázs eséközeiivel vetíti az emlékeZő- gandollkodló életfoenmaradoittak mögé-fölé az elesett tócsák alakjait. Az ugyanebben az évben keletkezett, méreteiben is nagy mű, A komisszár halála eg)' életkép! jelenetbe foglalja ösisze a tragédiáit lés megdicsőülést. A földre rogyó politikai biztos és az őt segíteni igyekvő katona altalkjja a reneszánsz klasszikus gúklkompozíoiójálfaa rendeződik. A

PETROV-VODKiN: A KOMISSZÁR HALÁLA

182