Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - TANULMÁNY - Tüskés Tibor: "Visszapillantó tükör"
műjegyzékükkel, utószavaikkal látja el. Ezekben a [jegyzettedben megvilágítja a műveik 'keletkezési körülményeit, értelmezi mondanivalói úkát, megmagyarázza a szövegen végrehajtott változtatás okait, megvédi iMisaiít a hajdani kritika vádjaival szemben. Művdi- ndk újbóli kézbevétele a szigorú önvizsgálat állfaallimai. Ü|j elbírálás alá veti írásait, ke- mtány számvetésre ítéli magát, elszánt, vallató és vállaló önkritikát végez. Tudja és meri magát korrigálni, belátja egykori ttévadéséiit, kivédi a hamisnak ítélt, de újból föknelegítatt bírálatokat. Az életmű-sorozat Az égő csipkebokor kiadásával kezdődik. A regény mondandódét a megírás után mégy esatendiővél így magyariázza: „Amikor most útjára indul Rabbi Joeh.m.tn (ben Geúla elbeszélése Mózesről, arra kell gondolnom, hogy minden új, minden magasabb rendű, miniden itLsztultabb társadalmi életforma ugyanolyan vajúdásiban születik meg, lalbogy a Ibéber nép,töredékekből alakult a hosszú pusztai vándorlások, baroofc, szenvedések, lemondások során az egységes honfoglaló, honalapító, több évezredes kultúrát [teremtő zsidó nép. A történelem erőinek ezen a népét-kultúrát formáló (tevékenységén még az stem (tudott és ma sem tudott ■- változtatná, hogy a nép [nemegyszer tragikus ellienitétbe került vezetőivel. Alkarva-dkacaitlamul egy nagy (tanulsiággál bocsátom sorsára és úitjjára ezt a művemét: egyes egyénék föle'mésztődíheitnidk a külső világgal és a (belső ellentéteikkel vívott küzdelemben, erőfeszítésük mégsem (haszontalan, mert a nép magába (fogadja áldozatukat, [megerősödik általuk, is egyre egyenesébbani halad egy if elsőbb, szocialista életforma felé, amelyet ha valaki itagad, annyi, mintha magát az ember végső céljait tagadná. És ezt a tanulságát közvetítse ez a mű a népemhez, (mélyet (jióil-roissadl, de (mindig őszintén igyekeztem a végső nagy ioél falé buzdítani.” A Magvető a '.sorozatot a, középkori regény trilógia darabjainak újbóli kiadásával folytatja. A vas fiai utószavában árija 1961-ban: „Ez a munkám ,1943-ban jelent meg utoljára. Azóta máig az igazaik álmát aludta. Sokan hitték, hogy ihiaáott. En azonban mindig tudtam: él is élni (fog. Most íme, kükéit ágyából s jár, (beszél. Magam is csodálkozom, mennyire eleven. Egy élő világ. Azoinlban, az telislő megjelenés óita eltelt negyedszázad (tanulságai és tapasztalatai alapiján, néhány apró, könnyen érthető is elfogadható megjegyzést kell megkockáztatnom.” A mű nyelvezete védelmében emeli ifiöl szavát, a regényben használt nyelvi ariaháizálás módszeréit vádi és magyarázza meg. „Kérek tehát mindenkit, ne folytassa a nyelvészeti böJlhászfcodásit, amit e mű élső megjelenése óta oly sokan, oly meddőn végeztek. Inkább tanuljanak mestereimtől, a magyarok közül Laczkó Gézától, Móricz Zsigmonditól, akik a barokk koir nyélvét rékonsltnuáliták csodálatos szépségében, bár tudományosan nem mindig (helytálló módom. iLaczkó Török áfiuma, Móricz hatalmas Erdély-trilógiáíja sem nyelvi naturalizmust művelteik, hanem a Thomas Manin-i ,idő- külisszákait’ állították fel az általuk 'teremtett világban, az általuk elképzelt, megélt s ábrázolt emberek köré - vagy, ha így jobban tetszik: a mér koordinátái mellé az idő koordinátáit, hogy világuk 'teljes ikerdk világ legyen, s az ábrázolt élet hallhatatlan.” A Julianus barát új kiadásának végén, (19624*00, a könyv stílusával és nyelvével kapcsolatban A vas fiai utószavára (hivatkozik, továbbá a regényben elmondott eseményeik hitelességéről s a (felhasznált forrásokról IbosZéll: „Juliamus fráter alakja 'és (története nem legenda. Történeti valóság. . . Julianus fráter utazásainak hiteles története a vatikáni levéltárban bukkant elő, egy latin nyelvű Ijelenitédből, amiiit Rkardus fráter írt... A száraz, minden (indulati és érzelmi elemtől mentes, tárgyilagos jelentés valódiságához és igazához nem férhet kétség.” A magyar 'történelmi regénytmiógia osiaknem változatlan formában jelenik meg. A Boldog Margit utószavában írja, 1963-ban: ,,,'Ndha álig hiszem, 'hogy lényeges volna, ismét [leszögezem Olvasóim és az irodalomtörténet számára, íhogy a Boldog Margit sző-
