Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - TANULMÁNY - Tüskés Tibor: "Visszapillantó tükör"
tanulmány TÜSKÉS TIBOR „Visszapillantó tükör” Koddlányi János visszatérése az irodalomba Kodolányi több száz oldalas könyveit a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején mindenféle szerződés, kiadói megbízás és „elvárás”, a megjelenés reménye nélkül írja Akaratttyán. Amikor a Mózes-regétnyt befejezi, úgy 'érzi, síkságra ént, nincs több mondani valója. „Üres vagyok, minit egy kiszívott (hordó. Terveim nincsenek. írói pályámat befejeztem. Életem céltalan és érbeílmetlen. Hangulaibom rossz, aludni nem tudok.” Ám csaknem azzal egy időben, hogy a tollat „végérvényesen” le alkarja tenni és hátat akar fordítani a világnak, megváltozik körülötte az „ájer”, az irodalompolitikái légkör, s a mellőzöttség, az elhallgatás falán rés nyílik számára. Véget ér a rámérlt „hét szűk esztendő”, mozgás, lóitás-futás kezdődik iaiz irodaloimlban, amit nem is néz mindig jó szén nmei. A vlisszsavoeiuiltiságjbói nehezen tud kimozdulni. Megszokta a magányt, .s amíg hallgatás vette körül, béke volt szivében. Most faunát hírekre vadászik, (különféle kombinációk foglalikoztaJiják, a uiyüvánossájgca léplés formáit latolgatja. Zajgás van körülötte, barátok, ismerősök járnak nála, tanácsokkal látják él. Révai József megbízásából már koraibban fölkereste Illyés lés Veres Péter. Most maga tesz kezdeményező lépést. Nem mutatkozik meddőn, (konoknak, nem alkar a „hallgató író” pózába ímenevüllni. Mihelyt lehetőség nyílik rá, vállalja a nyilvános szereplést. A Judás-tegányből részleteiket ad a Vigíliának. „E közlésekre azért is szükség volt, hogy az emigrációban élő rosszindulatú áiafcok valamelyik külföldi rádióiban körül ne rajongjanak mint hősileg hallgató ellenállót. Ilyesmire mindig gondolni kell, jó, ha a szájúikat befogja az ember.” Javaslatot tesz kiadható műveire s összeállítja egy igen terjedelmes elbaszélés- gyűjternény tartalomjegyzékét. A Szépirodalmi Kiadó ibékéni a kötet anyagát, majd értesítést kap a szerződés hatnapos elkészüléséről és előleg küldéséről. 1954 őszén Illés Endre személyesen keresi föl Akairiattyán a könyv szerkesztő lektorával. „Meleg baráti légköriben 'beszéltük meg a teendőket. Mind a ketten örvendeztünk a találkozásinak annyi nehéz esztendő után. . . Megölelt, megcsókolt s visszaidéztük .pályánk kezdetének boldog-keserves éveit. A szerződést aláírtam.” A kötet ’Eltek, ahogy tudtak .címmel a következő év márciusában jelenik meg, s az 11922 és 1943 közötti éveik válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Minden írás miatt ott van a keletkezés dátuma:
