Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - EMLÉKEZÜNK - Könczöl Imre: Bán Aladár

Száz évvel ezelőtt, 1871. november 3-ám született Várpalotán. Eredeti neve Bánvárt Kárdly Mór. A nagyapja, apja és testvére esetében Bannwarth, Bamwarth és Bánvácth alakban is .szereplő nevet 1889 j úliusá'ban magyarosította Bán-ca s ugyanakkor cserélte fel két keresztneve közül a Mórt az Aladárra. Ettől kezdve a hivatalos okmányokban Bán Károly Aladár néven szerepel és első Írásai is ezzel az aláírással, vagy a „palotai” rövidítését jélző —i betűjellel jelentek meg, majd a Bán K. Aladár rövid ideig való használata után az 1900-as óvök elején már a Bán Aladár vált általánossá.

Apai ősei elmagyanoso-dott német eredetű gazdasági szakemberek voltak, több nemzedéken át a várpalotai uradalom inspektorai, számitartói. Alig töltötte be a 10. évét, amikor apja, aki Szédhenyi barátjának és eszmetársának, a tudományos és művészeti életben tevékenyen közreműködő gróf Waldstein Jánosnak az uradalmi számtartója volt, fiatalon meghalt. Amint egyik ifjúkori írásában említi, az addigi „jóbarátok” nemcsak elmaradtak házuktól, hanem csekély Javaiból is igyekeztek (kiforgatni a négy apró gyermek nevelésiéiről gondoskodó özvegyet. A család szűkös anyagi körülmények közé került, így a várpalotai elemi iskola elvégzése után csak saját szorgalmára és tehetségére támaszkodva végezhette tanulmányait.

A gimnáziumot a veszprémi piaristáknál kezdte, a papai református kollégiumiban folytatta, majd a 'székesfehérvári cisztercitáknál fejiezte be. Az érettségi után Rcguly Antal szülőfalujába, a cisztercita rend zirci teológiájára került, innen azonban a második évben kilépett és a budapesti tudományegyetemein folytatta tanulmányait, ahol 1896-ban magyar-latin szakos tanári oklevelet és bölcsészdoktori -diplomát szerzett. Már diákkorában verselgetett, első sikerét Pápán 'aratta, ahol 1887-ben elnyerte a kollégiumban a legjobb poéta szánnám kiírt pályadíjat. A munkásságának fő irányát meghatározó, egész élétére szóló indítást is középiskolás korában kapta. Amint a Suomen Kuvakhti [Finn Képeslap] 1958. szeptember 14-i számában megjelent nyilatkozatában olvasható: „Többször kérdezték tőlem, hogyan lettem ily buzgó finnista - természetesen azt hitték, hogy az egyetemi órák hatása alatt. De nem. Már felsőbb O'sztályú diák koromban kezdtem a finn nyelvvel foglalkozni egy tanárom, Horváth Cyrill, a későbbi akadémikus buzdítására, aki egy Budaniz nyelvtannal ajándékozott meg. Megkapott a rokon nyelv alakgazdagsága és szépsége s ettől fogva mind máig hű tanulmányozója lettem.”

Egyetemi hallgató kocáiban 1894/95-bem egy évig Kossuth Lajos közeli rokonának, Kossuth Eleknek a kiét gyermeke mellett volt házinevelő Zamplén-Szinnán. Itt és cikkor írta ifjúkori politikai hitvallásának tekinthető „Gondolatok a szocializmustól” c. kéziratban megmaradt elmélkedését, melyben az ifjú Ady újságcikkeire emlékeztető radikalizmussal írja: „Lelkileg vaknak kell lennie annak, aki nem látja egy készülő világforradalom előjeleit. .. Egy óriás reformra van .szüksége a földnek; egy új civilizációt, új társadalmi rendet követelnek a feivilágosodott elmék. . . Józan értelemben véve e szót, szocialistának kell lenni minden folvi lúgos adott -embernek. Orvosolni a beteg társadalmait, kenyeret adni az éhezőiknek, felszabadítani az elnyomottakat - ez a szocializmus.” Itt és ekkor születtek első népköltési fordításai - három szlovák népdal -, s ebben az évben Jelent meg első tanulmánya a finnekről a Magyar Szemlében, amelyben határozottan szembefordul azokkal, akik még minidig tamiáskodmak a finnugor rokonságban és mosolyognak a „halszagú” atyafiságon.

Az egyetem elvégzése utá-n 1896-1900-ig a 'temesvári főgimnázium tanára volt. Tanulmányíróként, költőként és műfordítóként is ezekben az -években kezdett ismertté válni. 1897-ben Jelent meg első irodalomtörténeti műve (Pázmándi Horváth Endre Árpádja. Temesvár, 1897.), 1898-ban első vorscsikötete (Egyedül. Bp. Singer és Wolfner. 1S98. 105 1.) és ugyanezen év decemberében ö rendezte Magyarországon az első finn témájú irodalmi estet, amelyen először mutatta be finn -népköltési fordításait.

524