Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - MŰVÉSZETRŐL-MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Vedres Márk

Kassáik -, plasztikus főiméi a szemnek alig észrevehetően húzódnak meg a külső felü­leteik alatt s jelemvalóságukat inkálbíb csak sejtetni engedik, semimiintlhogy hivallkodón mutogatnák magukat. Majdnem azt mondhatnám, hogy szemérmes ez a plasztika, mint ahogyan maga az alkotója sem imént a halk, férfias szemérmességtől. Ez a szerénység és szemérmesség kölcsönzi szobrainak a meghittség báját, s a derűs hatmániát.” A mellőzöttség, a megbízások hiánya nem vette el munkakedvét, töretlenül foly­tatta újat kereső szobrászi munkáját. „Ha becsukom magam mögött a műtereim ajtaját - idézi Vedres szavait Kassáik -, kívül marad a hétköznapok világa minden tüleke­désével és imarakodásáviall”. Ebben az időiben keletkezett Fürdő nő, Ülő női akt. Ha­lászfiú, Fürdőző nő, Nő tükörrel, Tövishúzó és ülő fiú című munkái töretlen alkotó energiáját mutatják. A sok nehézség között átvészelt háború után a felszabadult Magyarország művé­szeti és társadalmi életébe tevékenyem bekapcsolódott az idős művész. Megélhetését, nyugodt munkáját biztosította államunk, az elsőik között tüntették ki Kossuth-díjjal. Tovább szaporodtak kisbrenzai - Kaszakalapáló, Ülő akt, Magvető, Zsákhordó, Női akt. Mellettük dombocművet tervezett a munkásmozgalom mártírjai emlékére. Nyolc­vanas éveit járta, amikor lehetősége nyílt fégi terve megvalósítására: monumentális szobrokat mintázhatott. Ötalakos díszkútja, amely Angyalföldön, a ThälJmamn utcai lakótelepen áll, művészetének utolsó nagy alkotása volt. A kerek kút 'káváján ülő nő- és férfialakjai ismerősek, testvérei ihat évtizeden át mintázott aktjainak; a zenét és tudo­mányt, sportot és játékot jelképezik. Középen, kissé kiemelkedő pasztámensen halász- legény áll, a munkát jeleníti meg. Állítása nyugodt Ikomtraposzto, baljában [halat, jobb­jában szigonyt tart, - imái rokona a reneszánsz mestereik Neptunus-szobrainak. Az alakok formálása összefoglaló, de nem élettelen allegóriák, mert megvan bennük az az emel­kedettség, ami Vedres korábbi munkáit is jellemezte. Szerencsés sors: a pátriárka korú szobrász hosszú művészi pályájának tapasztalatait összegezhette ebben a nagyszabású művében. A Béke-tkút - s egyben egész életműve - elismeréséül másodszor is Kossuth- díjat kapott, majd a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tüntette ki álla­munk. 1961 augusztus 12-én bak meg Vedres Márk, egy hónappal kilencvenkcttedik szü­letésnapja előtt. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom