Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - Farkas Imre: Boldog oroszlánok II.
FARKAS IMRE Boldog oroszlánok ii. Azt mondom, mesterség? Hát nem mesterség, temem hivatás: mert hivatásos vadász lettem. Akkor kezdtek a külföldiek Afrikáiba járni. Vadászgatni a pénzesőbb)e, a sze- gényébbj-e meg fónyfcépezgötni. A nemzetközi vadászati kiállításon szerzett ismeretségeim, német nyelvtudásom, ami akkor még Kelet-Afriikában sokat ért, lehetővé tették, hogy vadászvendégeket vezessek. Ez korántsem bizonyult olyan szép mesterségnek, mint az előbbi, a tudományos gyűjtés, de anyagilag sokkal többet hozott. Volt helye a pénznek, hiszen nagyon hiányzott már a családom, s mert úgy éreztem, nélkülük még Afrikában sem lehetek boldog, 'elhatároztam, véget vetek a kényszerű legény-életnek. Egy kis vályogkunyhót vásároltam a Momelia farmtól nem messze fekvő részen, néhány hold kertecskét hozzá, itt lesz az otthonom. Sok munkámba került. A 12 hónapból c^et vadonban, hármat lakásunk rendezgetésével töltöttem. Köziben megérkezett a családom. Tétszett nekik a romantikus, szépnek igen, de kényelmesnek semmiképp sem mondható otthon. De együtt vdlíunk végre! Az üzletem, mert hiszen üzletté vált köziben kezdeményezéseim, mind jobban ment. Már kát kocsit, később három terepjárót vásároltam illő felszereléssel, személyzettel. Eléggé mutatós szafáákat vezettem Afrika vadonjaiba. A legjelentősebb vállalkozásom az volt, amikor a németek akkor közismert politikusával, a német parlament elnökével vadásztam. Elmesélték egymásnak a sznob és gazdag németek, hogy a parlament elnöke, akit Nagy Endre vezetett, nagyon elégedetten tért haza. Ha lehet, ettől még jobban ment az üzlet. Most azonban már nyomatékosain kell mondanom, hogy üzllet, mert mindez olyan távol állt attól, amit én vadászat alatt érteik, hogy azt már érzékeltetni alig lehet. Mert ha válalkinak az a mestersége, hogy január elsejétől deoemiber 31-ig gazdag emberekkel állatokat lövet agyon, az minden lehet, csak szép nem.- Hogyan készülnek föl a vadászatra?- Körülményes, körültekintő, heteket követelő munka ez, hiszen 3-400 mérföldre hatolunk be Afrika vadonjaiba, és ha ott valami hiányzik, ment rendkívül nehezen pótolható, rendkívül hiányzik. Csak -egyet mondjak: felejtsük például otthon a szappant. Lehet azt mondani a vadásznak: kérem, maga most három hétig szappan nélkül cl a vadonban? Nem lelhet r-amdssem mosakodni, nem lehet a -ruhát kimosni. Kicsiség, de mérgező. A tökéletes felszerelés 100-150 tételből áll össze.- Ez .tehát a technikai része a vadászatnak. De a legfontosabb, a va-d, ott van-e, ahol várják?- A felkészülés föltétlenül a legnehezebb és a legutálato-sahb tétel. Ezért nincs boldogabb érzés, mint amikor végre - azt hisszük legalábbis, hogy -hiánytalan felszereléssel - kigördülünk a városból. Rendszerint a teherautó megy ki -elsőinek, hogy mire megérkezik a vadász a kísérőjével, akkora -már a szafari-tábor kés-zen, minden kényelemmel várj-a a fáradtan érkezőt. A vad? Hát ez is az, ami nem elégítette ki az igényeimet afrikai vadászgatásoim alatt. A vad va-gy van, vagy nincs. Annyi ezer ok befolyásolhatja az afrikai vadat abban, hogy ne ott legyen, ahol -mi reméljük, 5D
