Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
túl lazák, tehát nem elégítik ki a rohamosan változó igényeket. A régi épületek viszont általában arányosak, szépek és egyöntetűségükben is változatosak; elrendezésükben pedig alkalmazkodtak az igényekhez. Az új épületek világosak és egészségesek, a régiek viszont szigeteletlenek, nedvesek, földesek és sötétek. A falusi házak építésénél ,még ma is nagyon erősen tovább él a régi gondolkodás- módnak egy maradványa: az elkülönülésre való törekvés. Az olcsóbb és gazdaságosabb megoldásokkal, az ikerházakkal vagy tömbházakkal csak nagyon elvétve találkozunk. Még testvérek vagy közeli rokonok sem nagyon építenek például ikerházat. Ennek persze az is oka, hogy a falun élő családok életfeltételeinek megteremtésében nem kis szerepük van a háztáji gazdaságoknak, s ez erősíti a fenti tendenciát. A LAKÁSOK BELSŐ ELRENDEZÉSE Medgyasszay Béla a 30-as évek közepén tanulmányt készített Mezőlak községről. A lakásokról többók között az alábbiakat írta: „Mivel a környéken nincsen fa, lehetőleg keveset tüzelnek, s a fűtőanyagot a szellőztetés elmellőzésével spórolják meg, így azután az amúgy is zsúfolt földes lakás még egészségtelenebb ... a lakóhelyiségek elenyésző százaléka padlózott vagy cementezett.” Az ő adatai szerint a községben levő lakásoknak körülbelül 95%-a földes. Vajkai Aurél: A Bakony néprajza című művében azt írja, hogy a „Bakony vidékére két házféleség jellemző: a füstös konyhájú és a szabadkéményes ház. A falu fejlődésével természetesen tünedezőben vannak a régi konyhák, a füstös konyhás házak rommá válnak; a bolthajtásos szabadkéményes konyhát pedig lepadlásolják és abba zárt sparherdet építenek - mégis nagy részben ma is a régi divatú tüzelőféleségekkel találkozunk a bakonyi falvakban.”* A falusi parasztcsaládok többségének lakása egy szobából, egy konyhából és egy kamrából áll. A 212 falusi család közül minden negyedik még napjainkban is egyszobás lakásban él, de több mint 50%-ukn.ak már kétszobás vagy ennél is nagyobb lakása van. A felszabadulás után, különösen pedig az utóbbi években már kevés egyszobás lakás épült. A vizsgált 212 család közül 62 már i960 után épített házat magának. Ezek 23%-a már kettőnél is több szobával rendelkezik. A vizsgált 4 községben lényeges eltérések is vannak. Mezőlakon az i960, évi nép- számláláskor a lakásoknak 68%-a még egyszobás volt. Tésen a községi tanács 1969. évi adatai szerint a lakások 67%-ia kétszobás, s csak 27%-a egyszobás. Igaz, hogy a 339 lakásból 115 már a felszabadulás után épült, közel ugyanennyit pedig felújítottak és tataroztak ebben .az időszakban. „A leggyakoribb rend, hogy a szobák egy részét „tiszta szobának” tekintik. A megnövekedett anyagi lehetőségeknek megfelelően gazdagon berendezik, de a család a konyhában él, alszik és főz.” Kővágóőrsön 6-8. osztályos gyerekekkel beszélgettem: olvasásról, filmekről, televízióról és életkörülményeikről. Az egyik gyerek elmondta; nemrégen építkeztek, több szobás lakásuk van. Arra a kérdésre: „Mire használjátok a sok szobát?, így válaszolt: „Takarítunk benne!” Azután elmondta, hogy fürdőszobájuk is van, amit nem régen rendeztek be. Amikor az iránt érdeklődtem, fürdött-e már benne, így válaszolt: „Még nem volt szerencsém.” Még az újonnan épült lakásokban is nagyon gyakran találkozni a „tiszta szobával”. Meglehetősen ritka falun a munkás és paraszt családok körében az, hogy a család tagjai otthon töltött szabadidejüket valamelyik szobában töltik. Ritka az is, hogy az egyes szobákban a különböző generációk életfunkcióinak elkülönítésére teremtenek fel* Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Bp. 1959. Gondolat. 85 1. 41
