Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Béla: Változások a falusi lakosság életmódjában Veszprém megyében
tételeket. Az egész család, nem egy esetben három generáció, a konyhában főz, mosakodik, eszik, beszélget, tanul és olvas, rádiót hallgat és televíziót néz. Az egyik szobában alszik, a másikban a nagyon ritkán látogató vendéget fogadja vagy helyezi el. így csak egy helyiséget kell fűteni, általában azt, amelyikben a főzés is történik. Gyakori jelenség, hogy jó időben a család szabadidejének helye a nyári konyha. A félemeletes villaszerű épületek lakói pedig ,sok helyen lényegében a szuterénhelyiségekben élnek. A vizsgált falusi családoknál a lakószobák 20,4%-a még jelenleg is földes, illetve téglás padozatú. Igaz, ezeknek a lakásoknak több mint 86%-a 1945 előtt épült. Viszonylag magas, 70,7% a padllós, és alacsony, 7,5% a parkettás iszolbáík aránya. Ennek oka a kétféle anyag közötti költségek különbségében keresendő.-A legújabb padlóburkolatokkal, például a műpadlóval még nem nagyon találkozunk falun; a 212 lakás közül mindössze háromban van. Rendelet írja elő, hogy lakóházat csak fürdőszobával lehet építeni. Egy kötelező érvényű és nagyon helyes előírásnak, de nem kis mércékben most már ténylegesen meglevő társadalmi igényeknek is köszönhető, hogy a megnézett lakások 28%-ában van fürdőszoba. Sajnos a fürdőszobát sok helyen nem a tényleges funkciójának megfelelően használják. A LAKÁSOK BERENDEZÉSE ÉS FELSZERELÉSE A falusi lakások berendezése a századfordulón a tulajdonos, esetleg egy-egy helyi asztalos vagy bognár által faragott bútorokból állott. Ezekre a bútorokra az egyszerűség és a célszerűség, kevésbé a kényölem volt a jellemző. Ezek a tulajdonságok jellemezték a lakás egész berendezését. A gépi nagyipar fejlődésével, a fafeldolgozó iparágaik gyors fejlődésével és gépesítésével a nagyüzemben előállított bútorok és berendezési tárgyak beszerzése nemcsak egyszerűbb, hanem általában olcsóbb is volt. Különösen így volt ez a fában szegény vidékeken. A bakonyi falvakban még egy-két évtizede is nagyon sok lakásban volt helyi készítésű bútor, ugyanakkor Medgyasszay Béla már a 30-as évek elején azt írja a fában szegény Mezőlakról, hogy a lakások berendezése: „. . . a legszükségesebb bútorok, többnyire festett vásári holmik . . .” Napjainkban már mindenki üzletben vásárolja a lakása berendezését és felszerelését. Az általánosan, az emberek többsége által beszerezhető bútorok árát tekintve nincsenek számottevő különbségek. A négy község az általános lakáskultúra tekintetében meglehetősen egy szinten van. Legalábbis a különbségek, amelyek az egyes vonatkozásokban pozitív vagy negatív irányban jelentkeznek, annyira elhanyagolhatók, hogy külön foglalkozni velük nem nagyon érdemes. A legtöbb költséget és gondot a tiszta szobának használt helyiségre fordítják. Ezeket a szobákat egyre több lakásban viszonylag modern bútorral rendezik be. A modernség az esetek többségében a 8-10 év előtti divatot: csőbútorokat, nagyméretű rekamiékat, erős és masszív foteldkat, vitrines nagy szekrényeket jelenti. A hálószobát nem nagyon lehet elképzelni a hagyományos hálószobaibútor nélkül, pedig több család ott helyezi el a televíziót is, amelyet az ágyból vagy a merevhátú székekből néznek, néha hosszú órákon át. A konyha megtartotta „hagyományos” szerepét: nemcsak a főzésnek és étkezésnek, hanem a szabadidő eltöltésének is elsődleges helye. A berendezésük hosszú idő óta nem változott. Talán annyiban igen, hogy kezd megjelenni a falusi lakásokban a gáztűzhely, s néhol a hűtőszekrény. A háztartási felszerelésék közül először a mosógépet igyekezik minden falusi család beszerezni. A 212 család közül hűtőgép csak 19-nél, padlókefélő csak háromnál, .a korszerű fürdőszoba lényeges kelléke, a boyler mindössze két családnál volt található. Általában a falusi lakások berendezése, minden fejlődés.! tendencia ellenére még nagyon erősen magán viseli és kifejezi a falusi életmód konzervativizmusát. Különösen 42
