Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Csaba Imre: Egy magyar tüzérparancsnok a Párizsi Kommünben. Emlékezés Györök Leó Györgyre

Valószínűleg így volt. Ámbár egyáltalán nem 'biztos, hogy a (későbbi hőis már gyermekkorában Is az volt, és túlzott akaraterővel nöndéllkezefct. Legalábbis nem erre vall, bogy Székesfehérvárom eléggé közepes tanuló volt és (tanulmányi eredménye fokozatosan romlott (u).

Bizonytalan, hogy mikor indult Székesfehérvárról Fiúméba, hogy sikerrel befejezte-e a gimnáziumot, de tény, hogy élt benne a tenger, a tengeri élet utáni vágy. Nem ment volna másként a fiumei tengerészeti akadémiára. Ottani tanulását, annak eredményeit is (homály fedi egyelőre (12), de az bizonyítható, hogy íizennyollc-tizehklilenc éves korában bejárta a világtengereket (13).

A hatvanas (évek közepe táján, még (huszadik életévének betöltése előtt, de már rengeteg élettapasztalattal vértezetten Angliába utazott. Ném, nem azért, mert megunta a veszedelmekkel járó tengeri életet. Ebben valószínűleg tévednek életrajzírói. Ha így tenne, nem ment volna a tengerre később, nem épített volna magamagának hajót, nem festette volna állandóan a tengert és nem írt vdlna arról. Más oka tehetett, talán egyszer majd az is kiderül, mi volt az. Tény, hogy a hatvanas évek közepén egyideig Angliában, Cardiffban élt. Valószínűleg nagyon (szerényen. Talán tanított valahol, eset- leg nyelveket. Festett és eladta képeit. Vagy édesanyja hagyatékából. Székesfehérvárom élő nagybátyja részemként megvásárolta a budapesti házát és a pénzt utána küldte, később Párizsba is (14). Apja már neim segíthette anyagilag; a balatonfüredi, aztán a keszthelyi lap is tönkrement.

A lexikonokból kiderül, (hogy Párizsban egyszerre hárolm egyetemre járt. Az nem, hogy az egyiken mérnöki diplomát szerzett, a másikon irodalmat vagy filozófiát tanult, a harmadikon festeni. Hogy az utóbbi kettőt befejezte-e, az bizonytalan, de a mérnöki diplomát megkapta (15).

A lexikonokban nem, de minden más róla szóló írásban megemlítik, hogy a festészetiben és a politikában igazi professzora, mestere Courbet volt. Nincs ok kételkedni abban, hogy gyakran látogatta a nagy mester Notre-Dame-des-Champs utcai műtermét és tanult tőle.

Courbet kora egyik legnagyobb kritikai realista művésze volt. Komor parasztokat, földhözragadt plebejusokat is festett. Egyes (képéivel - de szavával is - forradalmasított. Ami a festészet politikai tartalmát illeti, éhből nem sókat vett át a magyar tanítvány. Valószínű, hogy a mester és tanítványainak eszméi és magatartása (hatottak rá. Már csalk ezért is képtelenség, hogy önként jelentkezett volna a hadseregbe, amikor

III. Napóleon 1870. július 19-én megtámadta Németországot (16).

Nyilvánvaló, hogy Hohenzollern herceg spanyol (királlyá jelölése csak ürügy volt a francia-porosz háború kirobbantására. Bismarck már 1867-ben nyíltan készült Francia - ország megtámadására, III. Napóleont pedig a tarthatatlan belpolitikai helyzet késztette háború kirobbantáisára. A népnek nem volt érdeke a háború. Az Intiarnacioinálé párizsi csoportjai már július 12-én kiáltványban fordultak a világ munkásaihoz, amelyben leszögezik: ez a háború a dinasztiák érdeke, a népnek béke, munka és szabadság kell (17).

Bár Franciaország támadott, a háborút elvesztette, még mielőtt a (harc (megkezdődött. Az ország gazdasági helyzete (mérhetetlenül rossz volt, az elégedetlenség napról napra nőtt - a hadsereg felszerelése, ellátása rossz, a hadvezetés szervezetlen volt; így csak veszíteni lehet. A sedani vereség, melyet szeptember 2-án szenvedett el a francia hadsereg, nem okozott meglepetést a világnak.

És elsősorlba-n nem a francia munkásságnak.

A párizsi munkások már az 1848-as forradalomban „szociális köztársaságot” követeltek. 1865-ben megalakultak a Nemzeti Munkásszövetség franciaországi csoportjai (az I. Internationale szekciói). Ezek szakszervezeteket hozták létre, sztrájkokat szervezték, irányították a politikai harcot.

147