Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Csaba Imre: Egy magyar tüzérparancsnok a Párizsi Kommünben. Emlékezés Györök Leó Györgyre

Az apa: Győrök György. Az ő neve is megtalálható a lexikonokban: üigyivód, író, szerkesztő, ősei Burgenlandiból költöztek Pápára az 1700-as évek elején (őlk még Györög-nek írták a nevüket). Győrök György már Pápán született 1815-ban. 1848-lban a szab a d s ágharcban a pápai és devecseri járásból rekrutálódott zászlóalj hadbírója (2), Pápa város ügyésze volt. Életrajzírói szerint a iszábádiságharc bukása után bujdosnia kellett somogyi ismerőseinél. Lehet, hogy bujkált is, de közvetlenül a szábadságharc bukása után nem, mert utána még egyideig a város ügyésze maradt. Igaz, még abban az éviben „hanyagsága” miatt felmentették (3), de nagyon válószínű, hogy a valódi ok a szabadságharcban való részvétele volt. Később csődpart is indítottak ellene. Vagyona nem lehetett jelentéktelen, mert a csődtömegből a város vett kölcsön 6000 ezüst forintot (4), és azt 1851-től fizette vissza. Aztán - még az ötvenes években - a devecseri járási szolgabíróság jegyzője, 1858-ban Jásd és Tótvázsony, 1859-ben Csögle jegyzője volt. Közben folyámatosan tanulmányai, helytörténeti írásai jielantdk meg, 1861-ben pedig újság kiadására és szerkesztésére kapott engedélyt. Lapot szerkesztett Balaton- fiireden, majd Keszthelyen (5).

Tény, hogy hányatott, nehéz élete volt. így aztán fia alig örökölhetett egyebet tőle végtelenül nyughatatlan természeténél.

Azt, hogy mikor „született” az a megállapítás, miszerint Győrök Leó György 1S47. április 22-én jött a világra, nem nehéz megállapítani: akkor, amikor a kutatók az egyházi anyákönyrvii kivonatban á ,,kelt” rovatba betekintették. De, hogy Győrök Leó György mikor született, az bizonytalan.

Igaz ugyan, hogy az anyakönyvben a keltezés április 22, de egyáltalán nem biztos, hogy az egyházi anyakönyvibe a pápai plébános a „kelt” rovatba a gyermek születésének keltét ás nem a keresztdiós, vagy éppen a bejegyzés kékét rögzítette-e (6). Mégis, a hivatalos bejegyzést tiszteletben tartva, (fogadjuk el a megállapítást, hogy Győrök Leo György 1847. április 22-én született, annál is inkább, mert a későbbi, rendőrségi iratain is ez a keltezés szerepel. És: Pápán (7).

... És most következnének a gyermekévek, a isziép pápai gyerekkor - ha egyáltalán tudnánk erről valamit.

„Apja a tudomány, a művészet szeretetére nevelte, s gondosan fejlesztette festői készségét” - állapítják meg életrajzírói (8). Valószínűleg így volt, de ez csak feltevés. Apjával később sohasem vélt bensőséges kapcsolata, ez 'viszont bizonyítható. Az is lehet, hogy apja akarata dienere llett festő. Ezt megállapítani ma im,ár ugyanúgy nem lehet, mint sajnos azt sem, hogy melyik utcának melyik házában lakott, melyik ház udvarán játszott Pápán.

Apja hányatott életéből könnyahb arra (következtetni, hogy nem lehetett a kis Leó- Györgynek könnyű gyerekkora. Egy éves vólt, amikor kitört a iszaibadságbarc és apja hadbíráskodott, kettő, amikor elárverezték vagyonukat. Már Somogy megyében érte apját és őt a szörnyű hármas csapás. Nagyatádon, 28 éves korában 1851 áprilisában meghalt Györökné, a négyéves Leó-Gyöngy édesanyja. Akkor ‘már hárman voltaik testvérek. Lajos és Anna-Gizella, György kistestvérei, a kis ikrek akkor négy hónaposak voltak, de június végén meghalt a kisfiú, szeptemberben a kislány (9). Az apa akikor Kivadár faluban volt jegyző, és munkája mellett két könyvet írt a községi bírák számára. Sóik ereje és ideje nem maradhatott fia nevelésére.

Deveoserbe, Jásdra, Tótvázsonyba, Csöglére, majd Balatonfüredre és Keszthelyre már csak látogatóba járhatott a fiú apjához. Akikor, 18 57-58-tól már Székesfehérvárra járt gimnáziumiba.

Életének ez a szakasza is ismeretlen. Egy későbbi bősről, kommünártól van szó, hát szinte önmagától írja az életrajzíró totlla, hogy „már akkor kemény jellemű, szókimondó ifjúnak ismerték. Ismert volt bátorsága, kemény akarata” (10).

146