Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Perjés Klára: A pécsi műhely
művészetről, ______művészekről P ERJÉS KLÁRA A pécsi műhely Nem a valóság tükörképével akarlak megajándékozni magával a valósággal amit etnberagy emberszív emberkéz formált meg a cseppfolyós vagy gyémántkemény anyagból. Kasaikra emlékezem, miközben az „Épületzománc, Building 'enamel 1970” címet viselő katalógus előszavát olvasom: „A Stúdió környezetet akar létrehozni, amelyben az ember önmaga alkotta Jeleikkel érteti meg, ibogy eljutott a természettel egyenrangú alkotás közelébe, ihogy az organikus és alkotott világ összefüggései szüiksíágszerűek és felöl dha táti atioik, mint ahogyan azt a műszaki tudományok már korábban bebizonyították. A bumóitszeienoe és a ihattyúinyakon Ibillegű medál élveteg pózokban díszelgő zománcfigurái csak emlékeztetnek egy korra, melyet azárt magunkban .hordunk. Ez nem lehet mértéke az újonnan létrejött alkotásoknak.” Aknai Tamás mutatja be így a Pécsi Képzőművészeti Stúdiót, vagy ahogy tagjai ma nevezik magukat: a „Pécsi Műhely”-t. A Janus Pannonius utca 11. szám alatt, a Tudomány 'és Tedlinika Háza emeletes épületének fehérre meszelt alagsorában .egy közepes nagyságú helyiség a műterem. Miikor öt-bat érvvel ezelőtt itt jártaim, 16-20 éves fiatalokkal rajzbakok, rajztáblák állták a bdépő útját. Ma állványok, hatalmas farost- és vaslemezeik, a .rendeden rend paravánjain az elkészült munkák időszakos házi kiállítása fogad. S köztük Aknai Tamás állványokat ácsol. — Nem alkotóművésznek, művészettörténésznek ismerem.- A huszadik században szüksége van minden művészeti csoportnak olyan személyre, aki .alkotás közben is képes kontrollt adni, nem kell megvárni az írásos kritika hosszú nyomdai átfutását. A művészettörténész tevőlegesen nem szólhat bele a művész meghatározott alkotókészségébe, de ott igen, ahol a műveknek a művésztől elszakadt, 549
