Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Perjés Klára: A pécsi műhely
sajátos logikáját kell vizsgálni. A művak értékelésére eddig a kritika volt hivatott, majd a közönség vonta le a végső következtetést. Most az alkotó és a stúdió közössége előre megteszi.- A stúdió tagjai?- Fiatalembereik. Legtöbbjük most végezte el a Tanárképző Főiskola rajz szakát. Festőnek készültek, életkoruk eleve meghatározza művészeti érdeklődésüket. Nem kerülhették ki Pécs avantgárd hagyományait, Molnár Farkas, Gábor Jenő szellemét, hogy a Káptalan utca 3-tban született Vasarely, hogy itt él és dolgozik Martyn Ferenc. Tevékenységük alapvető célja a korszerű, a mai igényeket kielégítő képzőművészet megteremtése vidéken. A csoport vezetője Lantos Ferenc. 1967-ben foglalkozni kezdett a zománccal, azzal az edényzománcoal, amely nagy felületek színezésére alkalmas és ezért a monumentális képzőművészetiben való felhasználásra. Kísérlete alapot teremtett az építészettel való együttműködésre. Az egyre gyorsuló urbanizáció legfontosabb társadalmi követelménye - az ember mesterséges környezetének mind elmélyültebb, komplexebb alakítása. És ahogy ez új feladatok elé állítja építőművészeinket, úgy nem vonhatják ki hatása alól magukat képzőművészeink sem. Sőt a két művészeti ág egyre szorosabb összekapcsolódását követelik az összetett feladatok megoldásai. Beszélgetésünknek máris a közepén tartunk. Megkezdett, félkész és befejezett alkotások köröttünk. Gondolatokat és kérdéseket halmoznak egymásra.- A stúdió tagjai festők, elhatározásaik szükségképpen nem monumentális épületeken fogalmazódnak meg először, hanem vásznon. A képek tudatos, mértani pontosságú szerlkesztettsége, az alapelemek puszta variálása mögött nem tűnik-e el a művész?- A festővászon számukra - alkotás közben - a valóságformálás eszköze, ezért a vásznon a formák raoionállis, logikus rendben jelennek meg. Így a világhoz való viszonyuk számukra logikus, áttekinthető, végső soron optimista. Az alkotásmód olyan festők esetében, akik „palettavakarókkal” próbálnak bizonyos esztétikai hatást kiváltani, azt érzik a világban, hogy valami roppant nagy zavar van, ezt a zavart adekvát módon ki kell fejezni. Érvényessége, jelentősége e kelleténél sokkal több szubjektív mozzanatot tartailmazó alkotásnak - véleményem szerint - nincs. Ide sorolom a mostanában még dívó posztimpresszionista manirt és (azokat a törekvéseket, amelyek a korszerűséget a zavaroisságban, a pesszimista nyavalygásokiban látják.- Lantos egy generációval a csoport tagjai előtt Jár. Módja vök elvégezni a Képzőművészeti Főiskolát, olyan fejlődésen ment keresztül, amely gagyon határozottan alakította karakterét. Művészete szinte egyedülállóan kapcsolódik technológiájához.- Igen. 1967 nyarán Lantos a Pécsi Városi Könyvtár számiára készített egy hat négyzetméteres zománeburtkoiatot. Első kísérlet volt ez az egyszerű osztású alaplapok variációs rendszerének kidolgozására. A meghatározott méretű, peremes, összeerősításrs és felfüggesztésre alkalmas, lyukakkal ellátott 'lapok ipari sokszorosításra is lehetőséget adnak. Ugyaniakkor az alapegységek nagyszámú variációs lehetőséget biztosítanak. Alapanyaga vaslemez és a Ihúszdmiszonjöt fajta színben előállított edényzománc.- Mennyiben határozhatja meg a képzőművészet hazai továbbfejlődését a zománc- teahinikának ez az újfajta felhasználási módja?- Nagyon [határozott irányt vett, amikor a koraibban táblakép műfajiban és sokszor ékszer jelleggel felhasznált anyag az építészet felé fordult. Lantos ezzel közösségi műfajt teremtett, egy olyan geometriai úton is levezethető variációs rendszert dolgozott ki, amely nagy egységként is érvényesíti a kis elemiek önálló formarendjét. így egy újfajta tartalommal rendelkező ornamentális jellegű díszítményt hozott létre. Egyedülálló és az igazsághoz közelebb áll, mint a zománcban dolgozók többsége, akik érvényesítik az ecsetjárást és olyan dolgokat alkotnak, ami nemcsak a zománcra jellemző.- Érdekes megismernünk Lantos és a műhely tagjainak kapcsolatát.
