Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám - SZEMLE - Péterfi Gyula: Utak és távlatok
Utak és távlatok Jegyzetek a csehszlovákiai magyar költészetről A magyar irodalom az egyetlen olyan nemzeti irodalom Európában, amelynek egyetemes egységét a politikai határok részekre bontják és ahol egy-egy alkotó csoport munkásságát külön földrajzi jelzővel kell megnevezni: romániai magyar irodalom, jugoszláviai magyar irodalom, csehszlovákiai magyar irodalom. A két világháború között a kisebbségi magyar irodalmat a felsorolt országokban a tőkés társadalmi rendszer szűk korlátok közé szorította fejlődését az államhatalom nyílt ós leplezett módon akadályozta, és társadalompolitikai bázisa csak a második világháború után vált szilárddá, amikor a középeurópai országokban, az új szocialista társadalmi rendben érvényesítették a lenini nemzetiségi politikát. A jelenben élő és alkotó szocialista magyar tollforgató kötelessége, hogy a szocializmus világrészeket ós nemzeteket egyesítő eszméik tolmácsolása mellett megőrizze nemzeti jellegét és saját hagyományait, mert véleményem szerint Schöpfün Aladár egyik légidőtálJobb megállapítása, hogy: ,,Nemzetinek lenni s a tradícióval kapcsolatban maradni: az irodalomra nézve nem követelmény, hanem a dolgok természetéből adott áilapott. Semmiféle irodalom nem vetheti ki maga alól a nemzeti talajt . . .” Milyenek a csehszlovákiai magyar irodalom helyi hagyományai? Balassi, Madách, Reviczky, Jókai, Mikszáth, az első világháború után Balogh Edgár, Győri Dezső, Forbáth Imre és a második világháborúban elpusztult Berkó Sándor. Nagy és nemes hagyomány, olyan erőforrás, amelyből meríteni lehet nemzeti, de egyben internacionalista ihletet is. Tény, hogy a csoszlovákiai magyar irodalom kontinuitása 1945-1948-ban törést szenvedett, mert a koalíciós kormányzat, gyengíteni akarván a többnemzetiségű Csehszlovákia kimondottan baloldali munkásosztályának egységét, megbénította a magyar szellemi életet. A jégtörés 1948-ban, Csehszlovákia Kommunista Pártja belpolitikai győzelme után következett be. Együtt indultunk akkor öregek ós fiatalok, költők, prózaírók és újságírók, tollat ragadtunk, hogy megteremtsük a kimondottan szocialista, sajátosan magyar irodalmat, itt, a mi hazánkban: Csehszlovákiában. Ha ma felmérjük a megtett utat, elmondhatjuk, hogy igyekezetünk nem volt hiábavaló, alkotásaink némelyike talán többletet jelent még az egyetemes magyar irodalom számára is. Azonban körülbelül egy évvel ezelőtt legfiatalabb költőink (vagy inkább azok, akik magukat költőnek .tartják) új utat kerestek és - eltévedtek. Visszatértek a legszélsőségesebb szürrealizmushoz, amely rég felszívódott, amelynek fénykorától több mint negyven év választ el bennünket. Egyre több olyan vers jelent meg, amelynek olvasása közben a szürrealizmus előfutáraként ismert Lautréiaimont szépségeszményére kellett gondolni: ,,Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.” A szürrealista görcs megrázta egész líránkat. A tiltakozó bírálatot maradi rosszindulatnak minősítették, a szocialista líra kategóriáját dogmának, a nemzeti jelleg követelményét elavult romantidz- musnak bélyegezték. Természetesen magam is vallom, hogy a költő azt ós úgy alkot, amit és ahogyan akar, érez, lát. De mint kritikus, mint jóízlésű olvasó megkövetelem, hogy szigorúan betartsa saját társadalmam, nemzetem eszmei-esztétikai normáit. Ha egy budapesti magyar költő kísérleti nyúlnak nézi olvasóit, ha szellemi lombikjaiból nemes párlat helyett bűzös koty- valék csepeg, azt legfeljebb kinevetik. Azonban a kisebbségi szellemi élet hordozóit - az olvasó tömegeket - nem lehet ízléstelen, felelőtlen kísérletekre felhasználni. Szellemi életünkben nem méterrúddal, csak arasszal mérjük a helyet és ha hegyeket nem is építünk, mocsaras iszappá válni nem akarunk. Ezért vallattam a csehszlovákiai magyar költészet kérdéseiről két olyan hazai költőnket, akiket negyedszázados munka, eszmeileg- esztétikailag elkötelezett művek sokasága igazol. Dénes György 1923-ban született Pelsőcön. Megjelent kötetei: Magra vár a föld, Kék hegyek alatt, Hallod, hogy zengenek a fák?, Évek hatalma, Az idő börtönében. Ozsvald Árpád 1932-ben született Nemes- o.rosziban. Megjelent kötetei: Tavasz lesz újra, kedves, Judása én nem lehetnék, Földközelben, Laterna Magica, Galambok szállnak feketében.- Saját véleményed szerint melyik stílus- irányzatot követed? ' Ozsvald: Nefiéz egyértelmű választ adni. A költő, csakúgy mint a többi ember, a világ szerves része, saját világa hatásai alatt áll. A stílusirányzatoknak nincsenek merev határai, a kategorizálás a kritikusok dolga. Sze477
