Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - MŰHELYBEN - Pomogáts Béla: A való világ poézise

tnaine - ismertető 'és vitázó különszámofcat jelentetnek meg a műfajról. Nálunk egye­dül az Űj Írás volt, amely egyik számának nagy részét a 'science fiction ismertetésé­nek .szánta. Könyvkiadásunk eléggé elmaradt attól, ami a világban történt, Ibár öt év óta javult valamit ez a kép, sóik külföldi és magyar soi-fi tört be a könyvpiacra, a könyvespolcokba, az olvasók szívébe. . .- Mi az Ön véleménye a sci-fi ilyen mértékű térhódításának okáról, okairól?- Egyik oka a tudomány hatalmas fellendülése, az a meghökkentő 'jelenség, amely egyre gyorsabb tempóban 'alakítja át életünket, s amelyet tudományos és tech­nikai forradalomnak nevezünk. A tudomány mindenüvé behatol, megváltoztatja mun­kánkat, szórákozásunkat, 'jelenünket, jövőnket. Elképesztő, előre nem látott eszközö­ket ad kezünkbe, lehetséges jólétünk, vagy lehetséges pusztulásunk eszközeit. Ma­guk a tudósok is meghökkenve figyelik a föléjük emelkedő teremtményeik sürgését- forgását, néha úgy, mint a varázslóinas, aki elveszítette uralmát a megidézett dzsin- nek fölött. Fokozottabban áll mindez az átlagemberre, aki magyarázatot szeretne kap­ni a változó világ rejtelmeire. A sci-fi nem ad ugyan magyarázatot, de új látásmódra nevel, új szemszögből mutat be dolgokat. Mert a jövőt megjósolni természetesen 'le­hetetlen, de lehetséges változatait végiggondolni felelősségühkihöz és kötelességünk­höz tartozik. Nem lehet véletlen, hogy új tudományág van születőiben, a jövőkutatás tudománya, a futurológia vagy prognosztika. Ez a tudomány szívesen fordul inven­cióért a művészek képzeletéihez. Valószínűnek látszik, hogy a jövőnk iránt felébresz­tett érdeklődés olvastatja velünk a tudományos fantasztikus irodalom 'alkotásait. „Az ember - vélekedik az egyik sci-fi író - nemcsak akkor vált emberré, amikor lemászott a fáról, hanem akikor is, miikor kitalálta a holnap szócskát. . .” Gondolkodni a jövőről, ez emberi mivoliunkhoz tartozik, s a jövőről kialakított képünk rugója lehet mai tetteinknek. Pontosan nem tudhatjuk, milyen desz ez a jö­vő, de azt tudjuk, hogy fantasztikus lesz, tele meglepetésekkel és „csodákkal”. Erre kell felkészülnünk, és ebben segít bennünk a science fiction, paradoxonokkal és fan­tasztikummal teli korunk paradoxonokkal és fantasztikummal teli új irodalmi megnyil­vánulása. SZAKÁLY ÉVA A való világ poézise- Takáts Gyula költészetéről ­i. Takáts Gyula egyik szép verse: a Sziklából kihajló a költészet és a természet kap­csolatáról beszél. Ez a kapcsolat persze nemcsak annyi, ihogy a versek ára imandula- fákká változik; ennél jóval több és tartalmasabb, a két világ — a művészet és a va­lóság - lényegi kölcsönösségére mutat. Takáts Gyula versei ugyanis a való világ, a természet szépségét és költészetét hirdetik. A tavaszi reggel párájában fürdő, büsz­kén felmagasló, virágos mandulafák - az ő számára - egy költői rend alkotó elemei. Tiszta formáik, .szép arányaik, az elrendezésükben testet öltő ritmikus kompozíció, az anyagukban és színeikben jelen levő természeti varázslat - mindez valóságos köl­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom