Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon. Szeged-Algyő kútjai
szülőföldünk MAROS DÉNES i. Szeged- Algyő kútjai Z., aki bonszülött szegedi, szívesen vállalja kalauzolásomat, különösen azután, hogy közlöm, kocsival érkeztem, többször jártaim már a mezőn, csak éppen a legújabb munkahelyeket nem ismerem. Szeged határáig a bokorfúrás óikról és a Maros alá irányított ferdefúrásokról mesél. Az egészet nem nagyon tudóim elképzelni:- Hagyd, majd a helyszínen! A város határában leállíttatja a kocsit:- Gyere, nézzünk egy kis originál természetet! A Tisza árterében baktatunk, a telelő sarában be-besüpped a cipőm. Neveti:- Legközelebb hagyd otthon az úri formádat. Könnyen nevet gumicsizmában. Gsenevész bokrok közé keveredtünk. Z. az ágakat hajtogatva kamaszkori nagy élményéről, az első szegedi stmp-tease-iről fecseg:- Nem volt igazi veükőzőszám. Két turbános pacák fátylakat lobogtatott, másik kettő behozott mögéjük egy ruháskosarat. Abban kuporgott a háremhölgy. Ö is kizárólag fátylakkal fedte bájait. A produkciót az első menet után betiltották. Persze akkor még 1955-öt írtak. Az „originál természet” mindenütt az ember kezenyomát őrzi. A sziget csücske, ahol a Maros beleömlik a Tiszába, .jókora kövükkel áll ellen a víz sodrának. Kis betonoszlop jelzi a kisébb folyó végét. A Maros túlsó partja szinte függőleges, a partmenti fák gyökerei csupaszon merednek a víz fölé. A Tisza átelleni oldalán fagyos- kodó vityillók, egykoron ott lubickolt a szegény nép, most rangos vízitelep terpeszkedik, korántsem olcsón kínálva a még szabad belyéket. Mégis ez, az emberi beavatkozást gyakorta szenvedő, attól megszépülő vidék még a régi szegedi táj, beleillik abba a képibe, amelyet tízegynéhány ‘évivel ezelőtt tankönyveim festettek Gsong- rád fővárosáról. Az akkori iskolai térképemen Szeged szabálytalan alakzata látszott, a két folyó 'kék vonala között halványzölden a szántók és apróbetűvel írt falunevek sorjáztak. Szegedről illett tudnunk a paprikát, Móra Ferencet, Juhász Gyulát, a nagy árvizet, és tudtuk minden kötelezettség nélkül is, hogy „Szeged híres város”, meg „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány”. Ebben a világban 1965 óta mindennél jobban számolnak a mélyben meghúzódó szénhidrogónnal. Hivatalos nyelven a dolgot így szokták fogalmazni: a szegedi medencében 1965-ben az algyői szén42 Kószálás ipari partokon
