Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon. Szeged-Algyő kútjai
h i drogén el őf o rd u 1 ás felfedezése a 'közelmúlt (hazai szénhidrogén-kutatásának legnagyobb eredménye. A pontosság kedvéért: a Szeged környékén feltárt szónhidcogén- telepeken található az ország (kitermelhető olajkészletének mintegy 57,9 százaléka, az éghető földgázkészletnek pedig mintegy 63 százaléka. A felfedezés jelentőségét növeli az a tény, hogy hazánk az elkövetkezendő években az én. tízéves távlati energiai ej lesztósi programban az olaj és a földgáz felhasználási arányát növeli. A téma természetszerűleg túlnő Szeged-Algyő határán. Ha a világ bármelyik .részéről 'készítenek gazdasági statisztikát, az illető ország energia- termelése. fogyasztása előkelő rubrikába szerepel. Némi túlzással azt mondhatjuk, szakember az egy főre eső energiafogyasztásiból következtethet az adott térség műszaki--teahnikai, gazdasági fejlettségére. Nem közömbös, hogy milyen Cső és zéró fej (Foto: Ágoston István) energiahordozókból nyerik az energiát, azaz a szénből, szénhidrogénből, vízierőműtől, esetleg atomerőműtől származó energia aránya szintén értékelhető adat. Hazánk szénkészletének mennyisége és méginkább minősége és hozzá képest a szénből nyert energia részaránya nem természetes jelenség, nem kifizetődő megoldás. Folyóink jellegéből következik, hogy nálunk vízierőművet építeni csak akkor célszerű, ha az építkezés egyúttal mezőgazdasági haszonnal jár (tudniillik öntözővizet szolgáltat). Az atomerőművdk egyelőre ia fejlett ipari országokban sem meghatározó energiaforrások, rendszerint a táblázatok alján szerepelnek. (Leendő atomerőművünk sem változtatja meg energiatermelésünk struktúráját.) Az olaj és földgáz felhasználási aránya 1965-ben 26,5 százalék volt. Az energiafejlesztési program szerint 1975-ig 43
