Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Markovits Ilona: Vázlat Nemesmedvesről

ban fellelhető képviselőtestületi jegyzőkönyvek is hiányosak. A háború előtti, utolsó

1943. augusztus 23-án kelt, s az ezt követő 1947. január 14-án. Ekkor tárgyalták meg az

1944. és 1945. évi pénzkezelést. S minthogy az erről vezetett naplók: a harcok alatt megsemmisültek, kérik a felelős számadók felmentését.

Ekkor a község még a va&szentmihályi körjegyzőséghez tartozott.

Közben a kitelepítés árnya feküdte meg a falut.

Már 1945 végén, de főleg 1946 tavaszán eljutott a hír Nemesmedvasre is a németek kitelepítéséiről: azokat, kik hívd voltak a Vol'ksbuinidinak, a hitleri Németországnak, áttelepítik.

Aztán kifüggesztették a kitelepítendők névsorát. Mindazok neve ott .szerepelt, akik az 194c. évi népszámláláskor nőmet nemzetiségűnek (vallották magukat. A kitelepítő bizottság kát napig dolgozott Nemesimiedvesen. Tulajdonképpen mentesítő bizottság volt. Azt vizsgálta és végérvényesen döntött arról, hogy kit lehet visszahagyni, ki maradhat, ha kéri. Többen kérték is ezt, s akiknek magyar érzése közismert volt, nem vettek részt a Volfcsibund tevékenységében, tüntetésiekben, azokat mentesítették.

Május elején, szerdai napon, reggel 6 óraikor 50 szekér ment Vasszentmiihályról a kitelepített németek holmijáért, s vitte az alsórönökii állomásra. Itt vagoníroztálk be őket, s a plébános egykorú feljegyzésiéi szerint jó körülmények között. A családok maguk választhattak, kikkel lesznek együtt az út alatt.

Nemzetközi egyezmény írta elő, menniöik kellett. Nemcsák nekik, a 210 nemes- medvesinek a 524 közül, 'hanem az ország más fád vauiból is, csakúgy, mint a csehszlovákiai és lengyelországi német lakosságnak.

Még ebben a hónapban megtörtént a betelepítés is. Huszonnégy család költözött a megüresedett 40 házba és mintegy 300 holdra, amelynek nagy részét juttatásként kapták meg, egy kisebb részt pedig állami 'tartalékba helyeztek. A telepesek 53 marhát kaptak, ezenkívül gazdasági felszerelést. Szekérrel, ekével, boronával, szecskavágóval, kéziszerszámokkal látták el őket.

Szinte a készbe jöttek. A termés Ígéretes volt, mint a tanítónő mondta, a határ gyönyörű. Csak aratni kellett.

Rohanó idők voltak, munkával, küzdelmeikkel .téliek. Papírral, ceruzával nemigen érteik rá bíbelődni az emberek. így például egyelőre nyoma sincs, mikor alakultaik meg a pártok alapszervezetei, a demokratikus tömegszervezetek. Pedig emlékeznek rá, hogy alakultaik, de miiként, kikből, hány személlyel, arra már nem.

Néhány dátum épp az utóbbi hónapokban vált ismertté. A Vas megyei pánibizottság archívumában most dolgozzák fel az akkori szentgotthárdi járási pártbizottság irattárát. Sok még a feldolgozatlan anyag, töredékesek az ismereteik. Épp azok, amelyek a felszabadulást követő éveikre nyújthatnának támpontot. Egy kimutatás szerint a Magyar Kommunista Pártnak például 1946 júniusában alakulhatott (meg az alapszerveze- te Ncmesmedvesen. Ugyanis a szentgotthárdi járás 1946. április-májusi kimutatásai között ez a falu még nem szerepelt. A júniusi kimutatás szerint viszont az MKP-inak 32 tagja volt, s Szőke József a párttitkár. Az alapszervezetet már a telepesek lalákithat- ták meg, akik májusban költöztek a faluba. Bizonyára fcezdeményezőleg lépett fel a pártszervezet a tömegszervezetek létrehoz,ásía érdekében is, de ezekről - a MADISZ-t kivéve - írásos dokumentumok egyelőre nem ismertek. A Demokratikus Ifjúsági Szövetség 1946. július 31-én alakult meg a községben, 15 taggal.

Sok változást ért hát meg Nemesmedves. A lakossága kicserélődött, az élet demokratizálódott. Egy valami azonban ugyanaz maradt, mint volt ,az évszázadok folyamán: a földje. A föld mennyiségié és minőségié. Területe változatlanul 823 kát. hold. A talaja meg maradt a mostoha, sárga, agyagos talaj.

332