Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Markovits Ilona: Vázlat Nemesmedvesről

Vaskeresztes április i-én szabadult fel. Ezzel az északi rész megyei hadműveletei befejeződtek, míg a déli részen újra fellángoltak a harcok az osztrák határ közelében. Először Csákánydoroszlónál, majd Vasszentmiiihálynál próbáltak a németjeik ellenállni, eredménytelenül, aztán Namesimedvesinél állt meg a front.

História Domus Vasszpntmihály: ,,A pilóták gyors elvonulása után a fiailu csendes várakozásban élt. Nem. sokáig. Egymás után rohantak végig a falun a visszavonuló német harckocsik, gépkocsik. És szerdán délután négy óra felé a faluban SS alakulat telepedett le. Mind fiatal fickó, már fegyelem lazulásában. Egyéni vagy kis csoportok vállalkozásában. Sok családnál (betelepedtek és követelőztek és rendetlenkedtek ... Mi lesz, hogy lesz? Ez volt iá levegőiben. Senki semmit nem tett-vett, dolgozott. Dugtak, rejtegettek, tanácskoztak. Híreik már nem jötték. Idegen nem fordult meg a faluban. Posta, rádió, vonat, semmi már több (napja. Messziről ágyúiszó hallatszik.

Március 30. péntek. Délben már nagy volt a csend a faluiban. Semmi jármű nem közlekedett. SS-banda még itt van, amikfor ezek is elmennek, aztán jönnek aiz oroszok. Délután két óra, még itt van a plébánián kiét SS-fidkó. Az egyik aztán azt mondta a másiknak: „Jetz fangen wir an”. „Hát kezdjük meg.”

A visszavonuló német csapatok teljesen értelmetlenül ahol tudták, igyekeztek kárt okozni a polgári lakosságnak. Gasztonylban például ihét lakóházat felgyújtottak. Unger Gyula szerint 3 i-én lehetett, (hogy felgyújtották a nemesmedvesi házakat is. Rövidesen lángban állít a falu. Mondták is: „sok a húsvéti tűzünk”.

Vasszentimihály többször is gazdát cserélt. A március 31 ten Vasszentmihályra bevonuló szovjet csapatokat a délutáni óráikban a mérnétek Visszaszorították Rátát és Gasztony területére. így a község egy éjszakára isimét nómiet kézre került. Április i-án ismét kiszorították a községből a német csapatokat, de 2-án reggel 6 órákor újból a németek lettek a község megszállói. Az utolsó összetűzés 3-án délután 1-2 óra között történt, amikor a .szovjet csapatok véglegesen megvetették lábúkat a községben. A németeket visszavonulásra kényszarítették a neimestmiedvesi dombokig.

Hadtörténet: ”... Ezen a szakaszon április 4-én utolsóként szabadult fel Nemes- medves község.”

A község lakosai szerint április 3-án este 7 óra felé egy szovjet járőr megközelítette Nemesmadvest. A községbe bejutni nem tudott, mivel az itt állomásozó német csapatok heves puska tűzzel fogadták. A iszovjet járőr ennék ellenére sértetlenül visszatért csapattestáhez. A nemesmedvesiék úgy emlékeznek, hogy a harc a községért 3-án este 8-10 óra között kezdődött el. Eddig az időig a szovjet parancsnokság olyan erőket csoportosított a nemesmedvesi völgybe, hoigy a német csapatokat véglegesen kiszorították az ország területéről. A falu felszabadult, de a környező dombokon a bunkerekben tartották magukat a mérnetek, s a falut állandóan lőtték. A Savanyúhegyein, melyet szőlő és gyümölcsös borított, voltak a harcállások. A bunkereket 1944 őszén ásatták a németek, összesen (hetet, amelybe egyenként 40-én fértek bele. Ezékbe vonulták vissza az utóvédek, amikor az erdészet keleti részén megjelentek a szovjet csapatok.

Több szemtanú és a vasszentmiihályi História Domus szerint Namasmedvesre a késő déutáni órákban, alíkonyattajt étkezték meg a felszabadító szovjet csapatok. Mások szerint már a reggeli órákban. Az emlékezet halványul, az írásos dokumenitumok gyérek. Néhányan állítják, hogy az akkor 48 éves Tomasics Rudolf .harangozott.

Az elmenekült, elbújt lakosok közül ő merészkedett elő először. A községben csak szovjet katonai alakulatokkal találkozott. Hirtelen támadt örömét és felszábadult- ságát közölni akarta a község elrejtőzött lakosságával is. Önkéntelenül ia közelében levő haranglábhoz (szaladt és a harang szavával adta tudtára a 'községnek, hogy felszabadult. Azóta ez a haraingszó mintegy .szimbolizálja hazánk felszabadulását.

1945. április 4-én a Szovjet Tájékoztatási Iroda (jelentette: „A március 16330