Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Lenin ábrázolása a magyar képzőművészetben
lyeztetésével (készíthettek és publikálhattak magyar művészek Lenin-portrét. Ez a magyarázata annak is, hogy egy 1927-ből való tusrajz X-monogramista szerzőjét nem ismerjük. Viszont ismerjük annak a fotomontázs-lapnak az alkotók, amely Lenin alakjával jelent meg 1933-ban. Felirata: „16 éve épül a szocializmus. Megvédjüfe a Szovjetuniót”! A montázst a Szocialista Képzőművészek Csoportjának illegális sejtje (Fenyő A. Endre, Révai Dezső, Sugár Andor, Bas Tibor) készítette. Az eredeti példányt a csoport tagjai komspirációs ókokból megsemmisítették. 1919 után Horthy Magyarországa helyett a bécsi emigrációt választó kiváló szobrászművész, Ferenczy Béni 1930-ban kétoldalas érmet mintázott, melynek előlapján csaknem teljesen profilban jelenik meg Lenin feje. A ráncokba gyűrődő homlok, az összehúzott, szúrós tekintetű szemek, a bajusz árnyékában kissé szétnyíló száj szuggesz- tív kifejezést ad a portrénak. A 7 om átmérőjű bronzérem hátlapján három fegyveres férfi látható, amint a lábuknál heverő holttest (bajtársuk?) fölött állnak harcra készen. Alsó részén felírás olvasható: „OKTÓBER 1917”. Az ismertetett portrénak egy variánsát is elkészítette Ferenczy Béni, aki elsőként ábrázolta Lenint a magyar szobrászok közül. (A baloldali érzelmű mester 1932-36 között a Szovjetunióban élt. A Le- nin-portrékon kívül több politikai vonatkozású munkát is készített: az első ötéves tervet ünneplő Pjatiletka-érem, két érem és egy dombormű Landler Jenőről, a Magyar Tanácsköztársaság egyik kiemelkedő vezető személyiségéről, portréérem Sztálinról, két monumentális szobor terve a Moszkva folyó partjára, valamint az 1930. szeptember i-i budapesti tüntetés hatására mintázott plakett került ki keze alól). Farkas Aladár kievi hadifogsága idején (1943) mintázta Lenint ábrázoló érmét. 1945 után sűrűn születtek a magyar művészek Lenin-ábrázolásai. A nagy számú festmény, grafika, szobor, érem, dombormű és faiiszőnyeg többsége azonban nem igazán kvalitásos alkotás. A sok modoros, szokványos előadásmódú, pózokkal operáló kép és plasztika mellett születtek értékes alkotások is, melyek méltók a választott modellhez. Ék Sándor plakátja (1948 körül), Farkas Aladár és Baksa Soós György portréi (1947-, ill. 1948-ból), Borsos Miklós érme (1947), Pátzay Pál mellszobrai (1948/49 és 1950) és emlókműterve (1954), Bokros Birman Dezső emlékműterve (1954) a sematikus ábrázolatoknak szabad utat biztosító művészetpolitika esztendeinek terméséből eszmei igényességükkel, a megformálás nagyvonalúságával válnak ki. Baksa Soós György műve szinte gömböt idéző egyetlen tömb. Az arc formáival csak kevéssé megbontott fej zárt mértani formáját a vastag, hengeres nyak hangsúlyozza. A kissé felfelé irányuló tekintetből energia, magabiztosság árad, ugyanakkor az ábrázolt karaktert is kitűnően hordozza a szobor. Borsos Miklós érmén profilban jelenik meg Lenin feje. Ferenczy Béni (érmétől eltérően itt beszéd - mondhatnánk: elmélyült magyarázat - közben látjuk a nagy állam- szervezőt, arcán a koncentráció és a partner iránti figyelem jeleivel. Pátzay Pál közismert, (életnagyságon felüli mellszobránál plasztikai értékek és a karakter szempontjából egyaránt johbnak tartjuk kisebb méretű Lenin-portréját (1948/49). Az oldalra fordított (fej mozgalmas formái, az arc energikus kifejezése, a kevéssel jelzett test, ruha érzékletesen idézik fel a kivételes szellemet, a póztalan, keresetlen külsőt kedvelő embert. Az utóbbi imásfél (évtized terméséből megemlítjük Piros Tibor (1957 és 1967), valamint Zala Tibor Vosztok (1961), „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog” (1964) és ,,50 év Lenin zászlaja alatt” (1967) feliratú plakátjait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából készültek Balogh István („50 év a Nagy Október útján”) és Ernyei Sándor plakátjai. A gazdag illusztrációanyagból kiemelkedik Raszler Károlynak Majakovszkij: Vlagyimir Iljics Lenin című költeményéhez készített linóleummetszete (1962), Rudas 185
