Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Sarkady Sándor: Czinke Ferencről

Magasan a levegőben Repül egy nagy lepedő fenn: Azon ülve muzsikálnak, Furulyáinak, eltűnőben. Ha így - nem különösebb szakszerűséggel, de valami módon mégis csak tartalmi-for­mai egységben - próbáljuk nézni a képet, már könnyen támad az az érzésünk, hogy a gazdagon hímzett, csupacsipke palócpárnák nemcsak egy szép menyasszony szépséges kelengyéjét ábrázolják, hanem egyben egy nép gondolatgazdagságát, tehetségét, szép­érzékét is jelképezik. Ilyen értelemben vállaltuk az általánosítás kockázatát, amikor a képet mint Czinke művészi törekvéseinek szimbólumát említettük. A két táltos - a földre szegett fejjel kapáló és a sárkánymódra ágaskodó - nehéz és drága teherrel küszködik; a megújho­dásra váró népművészet rozsdásodó, de aranyat rejtő kincsesládáival. Czinke művészi öröksége van azon a palóc szekéren. Kérem, fogadják a tiszta szándékú embert megillető szeretettel és az eredmé­nyeiért megharcolt művésznek kijáró megbecsüléssel Czinke Ferenc kiállítását. SARKADY SÁNDOR Terik László: Portré 8o

Next

/
Oldalképek
Tartalom