Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - SZEMLE - Szíjártó István: Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról
(A feldolgozás hiányosságaként megemlítjük, hogy a négy fejezetben a párhuzamosságokat, ismétléseket nem mindig sikerült elkerülnie.) A könyvhöz Fegyveres István nyomdász, országgyűlési képviselő írt előszót; a szöveget a nyomdászat múltját és jelenét megörökítő fénykép-illusztrációk egészítik ki. Kuntár Lajos könyve jelentékeny művelődéstörténeti teljesítmény. A szombathelyi nyomdászat, nyomdászok és könyvkiadás története mellett a szombathelyi időszaki sajtó fejlődésének vázlatos körvonalai is kibontakoznak a műben. Szívesen olvasnánk Kuntár legközelebbi munkájaként e sajtótörténet teljes és részletes kidolgozását. FÜLÖP GÉZA Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról A Balaton és Dráva között húzódó, erdőkkel tarkított szelíd, dombos, dunántúli tájat a közbeszéd Somogyországra tágította. Kanyar József megyei levéltárigazgató Somogy megye Tanácsa gondozásában kétezer példányban kiadott történelmi olvasókönyvében erről a szép megyéről vall szeretettel, hozzáértéssel. A terjedelmében is igényes szöveggyűjtemény több mint háromszáz dokumentumot, a megye műemlékjegyzékét, helytörténeti kalauzt, egy fényképekből összeállított kis megyetörténetet közöl. Az idézett iratcsoportok évszázadok fejlődési ívét, az alapvető társadalmi osztályok történetét, s e történet kiemelkedő mérföldköveit (a török elleni küzdelem, a 18. századi és reformkori parasztmozgalmak, 1848-49, 1919 és 1945) jelzik. A helytörténeti olvasókönyv a megjelenése óta eltelt rövid idő alatt már kiállta a szükségességét igazoló leglényegesebb próbát: nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált a Somogy történetével ismerkedőknek, kutatóknak, az arról tanuló-tanító tanároknak. Külön ki kell emelni az eddigi legteljesebb, több mint hatszáz címet időrendben, témakörök szerint csoportosító somogyi bibiliográfiát. A kötet első dokumentuma 1061-ből (a zselicszentjakabi monostor alapító levele), az utolsó 1945 júniusából való (Somogyvármegye tanfelügyelője ötmillió pengő államsegélyt kér a világháborúban elpusztult iskolák helyreállítására.) Közben az olvasó előtt kibontakozik a sajátos somogyi történeti fejlődés, harminc nemzedék élete . .. Ismertetés jellege miatt szűkre szabott terjedelmű írásomban elsősorban a megye határain túlmutatót, s az egyéb helytörténeti jellegű munkáktól eltérő vonásokat keresem Kanyar József dokumentumgyűjteményében. A szerző tollát az a felismerés irányította, hogy köztörténeti ismereteinket szilárdítja, ha a kor gazdaság- és politikatörténeti eseményei mellett annak művelődéstörténetét is ismerjük, így az alapvető dokumentumok közlésével a „Harminc nemzedék” Somogy irodalmi, zened, színház-, képzőművészeti életének értékelő krónikájává is vált. Minden idézett szövegnek művelődéstörténeti értéke van. A somogyvári hiteleshely; a formuláskönyv leírása, a megye 13 középkori vára és 22 városa, a somogyi bencés, pálos, ferences apátságok, a Mátyás udvarában járó tudós humanista nápolyi követ leírása Somogyról, a török hatalom alatt nyögő megye történetstatisztikai adatai, Evlia Cselebi török utazó leírásai Kaposvárról és a Balatonról; a somogyi főispán, Zrínyi Miklós költő és hadvezér levelei, az 1702-es első kaposvári urbárium leírása, Csokonai somogyi tartózkodása; Pálóczi Horváth Ádám, Berzsenyi Dániel; az 1828-ban alakult Megyei Olvasó Társaság, Noszlopy Gáspár és az 1848-49-es Somogy megyei népfelkelés, a somogyi betyárvilág leírása, a 100 esztendős somogyi kórusmozgalom és a legrégibb somogyi újság; a parasztság kommunisztikus törekvései (a századvégi legelő- és földfoglalások), Eötvös Károly, Jókai Mór somogyi utazásai; századunk első éveinek aratósztrájkjai, Somogy megye „nemzeti” ellenállása; a megye szomorú kivándorlási és „egyke”-statisztikája; Ady Endre kaposvári látogatásai, Bernáth, Aurél, Takács Gyula írásai, Kunffy Lajos, Va- szary János, Rippl-Rónai József festők közírói ténykedése; Latinca Sándor és a jóval az országos események előtt járó somogyi tanácshatalom, Vikár Béla és a kaposvári népegyetem, Móricz Zsigmond riportja; 1919 somogyi színházpolitikája, a somogyi festőművésztelep és múzeum ügye, a népegészségügy szolgálatába állított kastélyok, Bartók kaposvári szereplése, Móra Ferenc levele a kaposvári kultúrpalota ügyében, József Attila tragikus szárszói halálának MÁV dokumentuma, Kaposvár megyei város törvényhatósági jogú várossá alakításáról szóló törvény, 1944. december 2., Kaposvár felszabadulása, a somogyi földosztás — ötletszerűen kiragadott események, nevek, gondolatok, ezeréves hazánk egyik legnagyobb megyéjének valósága — hatszáz oldalon. Hazánk egyik legszebb tájegysége Somogy. A természet szépsége széppé varázsolta az itt 94
