Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - SZEMLE - Dévény Iván: Heitler László: Beck Ö. Fülöp
élő emberek képzeletvilágát is. A somogyi pásztorok faragásai, Buzsák, Karád asszonyainak hímzései, a Bajom környéki gelencsérek álmaikat is ráadásul adták népművészetükhöz. Somogy literátorai nagyon szépen írnak. Ber- náth Aurél, Fekete István, Takács Gyula, Fodor András a XX. századi magyar irodalom legszebben fogalmazó alkotói közé tartoznak. Rónai, Vaszary, Kunffy képpé álmodott világa is ezt a külső-belső szépséget tükrözi. Esztétikai fogalmak etikaivá válásának lehetünk tanúi, látva, hogy Somogy szépsége a megye szellemi életének üstököseire - de szerényebb fényű állócsillagaira is - úgy hatott, hogy az egyetemes kultúra, az országos ügy mellett a szűkebb pátria, Somogy sorsáért is felelősséget ébresztett bennük. Csokonai jövendölésének aggódó szavait, Berzsenyi tanulmányának, a Mezei szorgalom-nak, Nagyváthy szakírói ténykedésének, Vikár, Rippl-Rónai munkálkodásának ez a kettősség ad olyan mély értelmet és Somogy szellemi életének különös rangot. Az egész világ által nagyra becsült Rippl-Rónai életmű egy részeként - szinte állam az államban - a Róma villa festője Somogyért is rengeteget dolgozott. A reformkori nagy gondolatok mellé tett szerény, sajátosan Somogybán, a hitbizományok hazájában fogant kis munka: A mezei szorgalom akadályairól. . . Somogybán belső törvénnyé érett a közismert gondolat: környezetünk, szűkebb pátriánk kell, hogy elsőnek melegedjen az egész emberiségnek gyújtott szellemi fáklyánknál. ,,A modern magyar szobrászat születésénél három mester áll: Vedres Márk, Beck Ö. Fülöp és Fémes Beck Vilmos. Velük tért vissza mindaz, ami Izsó után elveszett: a szilárd szerkezet, a nemes és egyszerű formálás, a téri gondolkodás, a monumentalitás iránti igény . . K. Kovalovszky Márta művészettörténész Bokros Birman Dezsőről szóló írásából („Képzőművészeti Almanach”, Corvina kiadó, 1969, 37. old.) valók e sorok, amelyek tömören és túlzás nélkül világítják meg azt a korszakalkotó szerepet, amelyet e szobrász-triász a magyar plasztikai művészet történetében betöltött. E három művész életművének monografikus feldolgozása művészeti irodalmunk fontos feladatai közé tartozik. Vedres és Fémes Beck munkásságának tudományos igényű feldolgozása még várat magára, a Beck Ötvös FülöpBoldogan és büszkén olvasunk arról, ami volt, látjuk naponta változó világunkat, szépülő jelenünket, s ha sajgó szívvel hiányolunk a magyar művelődéstörténet egéről az átvonuló üstökösök helyett vakító fényű somogyi állócsillagokat - ez is önismeretre nevel. Önismeretre és arra, hogy kívánjuk az elemző értékeléseket, alapos vizsgálódásokat; keressük az anyagi és szellemi lét közti összefüggéseket. Szűkebb pátriánk múltjának megismerése így nevel jelenünk és közvetve jövőnk szeretetére. Kanyar József kultúrtörténeti szintézise szülőmegyéjéről, paraszti őseiről így válik olvasói számára egy újabb lehetőséggé, hogy 1001. szállal is kötődjenek a teljes hazához. Legtöbb megyénk anyagi és szellemi kultúrájában egyaránt provinciális. E jelenség okait segítenek felderíteni a Kanyar József könyvéhez hasonló írások. Vidéki levéltáraink a magyar múlt művelődési értékeinek kincsesházai. A kaposvári levéltár eddig nem publikált iratait, sajtó- és más régebbi kiadványok anyagát gonddal, szakértelemmel - és ami a kötet egyéni ízét adja; reneszánsz polihisztorok kései utódjaként, imponálóan sokszínűén és magabiztosan - ötvözi Kanyar József somogyi olvasókönyvében. Az alapelveiben, módszerében, forráscsoportosításában egyaránt követésre méltó gyűjteményt szeretettel ajánljuk az olvasóknak. (Kaposvár, 1967.) SZÍJÁRTÓ ISTVÁN pályarajz - Hehler László munkája - viszont elkészült, és „A művészet kiskönyvtára” című sorozatban 1969 őszén napvilágot is látott. Heitler hetvenkét reprodukcióval kísért tanulmánya nagy űrt tölt be; Beck Ö. Fülöpről - igaz - a múltban megjelent már egy önálló kötet (1938-ban, Gombosi Györgynek, a művész családtagjának tollából), azonban Gombosi nem mutathatta be az akkor még élő és javában alkotó mester teljes oeuvre-jét, s egyébként is: az „Ars Hungarica” sorozatban kiadott kötet ma már nehezen hozzáférhető könyvritkaság. Heitler László arányosan és logikusan felépített munkája előbb a pápai születésű művész budapesti és párizsi tanulóéveit (Párizsban a kiváló médailleur: Francois Ponscarme növendéke volt az École des Beaux-Arts95 Heitler László: Beck Ö. Fülöp
