Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - SZEMLE - Soós Imre: Két tanulmány Kurucz D. Istvánról
Istvánról, karunk festészetének e markáns, tipikusan magyar műveszegyén'- ségéről. Ezek a tanulmányok időszerűek és hasznosak, jelentőségükre és főbb megállapításaikra kíván ez a cikk rámuitátná. 1967-ben adta ki Várpalota tanácsa Szíj Rezső tanulmányát Kurucz művészetéről. A 24 oldalas. 9 képpel illusztrált mű egyben katalógusa, újszerű és maradandó emléké annak a kiállításnak. melyet a festő temperaképeiből és kerámiáiból ebben a nagy ipari városban rendezlek. Szíj Rezső írása a vásárhelyi művészet jelentőségének méltatásával kezdődik. Kiemeli a művészcsoportnak a tájban, a nép lelkében gyökerező szemléletét, mely a szerző megállapítása szerint „a kozmopolita jellegű sematizmussal szemben a mi számunkra már önmagában is rokonszenves jelenség”. Ezen túlmenően a szerző a vásárhelyiek egyetemes magyar jelentőségére is utal, anélkül, hogy őket ezzel a kizárólagosság rangjára emelné, vagy kijátszani akarná más művészeti felfogás, irányzat ellen. Ebbe a környezetbe helyezi Kurucz D. Istvánt, aki 1914-ben Hódmezővásárhelyen született, itt élte le ifjúságát. 1933-ban iratkozott be Szőnyi István budapesti magániskolájába A főiskola elvégzése után Róma, majd ismét Vásárhely életének főbb állomásai. Itt éli át a felszabadulást, részt vesz az új élet előfeltételeinek megteremtésében. 1947-ben Budapestre költözik. a következő évben már a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1949-től évéken át több nyáron rendszeresen leviszi tanítványait Vásárhelyre. Házát művésztelep céljára engedi át, így teremti meg alapját a későbbi művészeti központnak. Ezek után szinte magától értetődik, hogy mindaz, amit a tanulmány írója a vásárhelyiek méltatásaként elmondott. egyúttal Kurucz művészetére is vonatkozik. A szép nyelven megírt tanulmány a művész jelentőségét így foglalja össze: ..Ez a művészet az Alföld népi világából, táji sajátosságaiból nőtt ki. Éppen népi hangvétele kapcsolja össze mindazokkal. akik alkár a szomszéd népeknél, főleg a délszlávaknál. akár Európa távolabbi pontjain éppen a nép életéhez való kapcsolatuk révén rokonságot mutatnak Kurucz István szemléletével.” Tgy vált egyetemes értékűvé Kurucz D. István művészete. D. Fehér Zsuzsának a Corvina kiadásában 1968-ban megjelent Kurucz- monográfiája ..A művészet kis könyvtára” című sorozat 18. kötete. A tanulmány írója a történelmi és társadalmi háttér felvázolásával kijelöli Kurucz D. István helyét a mai magyar festészetben, A vásárhelyi szegényparaszti atmoszféra, az expresszionista festői hagyomány és a család forradalmi múltja voltak azok a tényezők, melyek a mester életművének kialakulását meghatározták. Ezek eredője Kurucz immár kiteljesedett festői világa, melyet a monográfia írója ilyen festőién szemléletes mondatokban jellemez: „A parasztság festője. A két szó művészetét és naci- onáléját is kifejezi. Képei úgy születnek, ahogyan a föld termi a búzát. Ahogyan a kenyér útját sem gondoljuk végig az elvetett magtól az asztalig. olyan közvetlen természetességgel fogadjuk be Kurucz képeinek élményét. Tartalma a hétköznapi dolgok dicsérete, nyelve egyszerű, mint a középkori egyházi énékeké. vagy a ci~ kornyát nem tűrő zsoltároké. Lírája a föld lírája, a magvető méltóságos mozdulatának lassú, áradó ritmusához hasonló. Népi realizmusának teljes ki- bontakbzását ez a soha ki nem égő paraszti téma biztosítja.” A monográfia a festő 54 művének reprodukcióját közli. így a szerzőnek módja nyílik arra, hogy az olvasót, szinte tárlatvezetésszerűen, a teljes életművön végigkalauzolja. A képek hol időrendszerű, hol témakörönkénti felvonultatásával, a művekhez fűzött szabatos és a műtörténészi ..szaknyelv” fordulataitól mentes mondataival Kurucz világának lényegére tapint. A festő életművében oly jelentős népi jeleneteit, mint a Disznó vásár, Szalmahordök, Kútnél, Lópatko- lás című képeket, például így jellemzi: ..A láthatót és érzékelhetőt, a megtörtént és várható eseményt sűríti a paraszti jelenetekben. A cselekvés kapuját ritkán tárja szélesre, narrátort szerepre nem vállalkozik. Minél többet akar elmondani a faluról, a munkáról. annál kevesebb figurával dolgozik. annál egyszerűbbre fogja a kifejezés eszközeit.” A tanulmány végül Kurucz falfestményeit ismerteti. Kár. hogy ezeknek 94
