Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - SZEMLE - Káldi János: Balogh László: József Attila
csak egy részét mutatja be a könyv fényképen. A művész két jelentős muráiig műve. pápai és salgótarjáni sec- cója a közönség számára nehezen hozzáférhető helyen van, így ezek képi bemutatása hasznos lett volna. Szíj Rezső és D. Fehér Zsuzsa ihletett tanulmányai a magyar valóság egyéni útját járó művészét mutatják be. Mert Kurucz képeiben ott él a magyar falu. a végtelen puszta, a tájjal egigyéforrott nép, n természet korlátozott szépségeiből kiteljesedetten. Ahogyan Szőnyinél a Dunakanyar, bg- rynél a Balaton atmoszférája nyert Balogh László: A József Attila'-irodalom örvendetesen gyarapodik). Éppen az utóbbi években számos értékes művet olvashattunk a modem magyar líra e kimagasló alakjáról. A hatvanas évek után jelent meg Szabolcsi Miklós Fiatal életek indulója (1963). Gyertyán Ervin Költőnk és kora (1963), Saitos Gyula József Attila Makón (1964). Vértes György József Attila és az illegális kommunista Párt (1964), Forgács László József Attila esztétikája (1965), s legutóbb Gyertyán Ervin József Attila (1966) c. műve. Balogh László — a kitűnő, debreceni származású irodalomtörténész, költő és műfordító — arra törekedett, hogy a közelmúltban és a korábban megjelent József Attila irodalom után — a legjobb eredményeket fölhasználva — korszerű és összefoglaló képet adjon a nagy lírikus életű tjáról és költői művészetéről a széles olvasóközönségnek. A vállalt feladat teljesítése — véleményünk szerint — dicséretesen sikerült. Olyan könyvet kap a kezébe az olvasó, amely a szép számú — és alapos! — rokon mű után is ad újat. s amely költői finomságú, alakító erejű, rokonszenves stílusával magával ragad. A könyv fejezetei, az utolsó fezseniális és örökre szóló képi megfogalmazást. úgy teremtette meg műveiben Kurucz D. István az alföldi táj és nép festői lényegét, annak szívhez szóló s egyben tárgyilagos értékelését. A művész képei ma kiállítások együttesében járják az országot és a nagyvilágot. Műveit nemrég Szombathelyen is láthattuk. Megtört « jég: próféta lett saját hazájában és ráadásul még a Nemzeti Pantheonba sem kellett bekerülnie ahhoz, hogy értékeit elismerjük és róla az ismertetett színvonalas tanulmányokat olvashassuk. Soós Imre József Attila jezetet kivéve, József Attila versesköteteinek címét viselik és azok sorrendje szerint váltják egymást. A József Jolán és Szabolcst Miklós által gazdagon feltárt ferencvárosi és makói gyermekkorról viszonylagosén keveset ír a szerző. Eléggé tömören mutatja be a szegedi, pécsi éfe párizsi éveket is. A mű terjedelméhez képest részletes elemzést ad a költő stílusának, nyelvezet! sajátosságainak kialakulásáról — a korai expresszionista szabadversektől a népköltészet és a szürrealizmus hatásán át a szocialista líra megteremtésének kísérletéig. Feltétlenül érdeme a tanulmánynak, hogy nem kerüli ki József Attila ún. „kényes” kérdéseit. Őszintén beszél a költőnek az illegális párttal való ösz- szeütfcözéseiről. érzelmi életének válságáról, testi és lelki elesésének! időszakáról, körülményeiről, kihatásairól. A könyvnek éppen ebben a részében kapunk olyan új információkat, amelyek feltétlenül segíthetik! az idevágó további búvárkodást. Értékes betétet képeznek] a kötet azon részei, amelyekben József Attilát Derkovits Gyulával, majd Ady Endrével és Bartók Bélával állítja párhuzamba a szerző. Rámutat arra. hogy nem a tematikai újszerűség, azonosság a legfontosabb e párhuzamba állításoknál, hanem „a 95
