Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Salamon Nándor: Borsos-kiállítás Győrött

kultúra részévé váltak. Alkotásai eljutottak Európa számos, művészeti közéle­téről híres nagyvárosába (Velence, Róma, London stb.). Értékes díjak iuttatták kifejezésre, mily sokra értékelik századunk művészetében Borsos alkotásait. Most e sikerek után, újabb kiállítás előkészületei közben — alkotó és alkotások — visszatért ifjúsága földjére. A győri kamarakiállításon 10 szobor, két vörösrézdomborítás és néhány grafikai lap került bemutatásra. Az életmű gazdagságát szemléltetendő, kevés, de bemutatkozásnak, névjegynek elegendő. Néhány korábban készült szobor mellett négy-öt olyat találunk, amelyek befejezését csak a közelmúltban vé­gezte a mester, s itt találkoztak először a közönség érdeklődésével. A szobor­anyag kis száma ellenére hűséges metszetét adja Borsos ouvre-jének. Mind­azon műfaj, amely érdeklődési körét kitölti, szerepet kapott. Portrét, fejet, torzót, állatszobrot, domborítást egyaránt láthattunk. A régebben készült művek sorát az 1955. évvel datált, fehér márványból faragott Nő medailonnal című mellportré nyitja meg, mely egységes, klasszikus arányaival hat. A tömb karaktere szabályos, de a részletek elmosódnak. Nem modell alapján formált naturalista szobor ez, hanem emlékképek, az anyag és a motívum mélyén rejlő gondolat szerencsés találkozása eredményezte. Az arc apró részleteit csak sejtenünk lehet, miként az alig jelzett szem gödrét, az eny­hén domborodó szemhéjat, az orr ívelt plasztikáját, a száj vonalát. Mindezzel ellentétben aprólékos munka a mell gödrébe aláfüggő medailon. A Fiatal Párka fekete márványból formált fej, amely szemléletes bizonyí­téka az alkotó anyagismeretének. Hosszúkás, alig gömbölyített tömb, kevés részlettel, ez egyébként Borsos törekvéseinek fő jellemzője. Az arcoldal simá­ra csiszolt felület, a részletek jelzése szinte a végsőkig egyszerűsödött. A füg­gőleges szimmetriatengelytől árnyalatnyit elhajló orr élesen sikló enyhe vonal az alig mélyített szemüregek között. A száj erőteljesebb, egyénibb megformá­lásé. A haj hátrasimuló tömege enyhén rusztikus. A szobor egésze ősi egysze­rűséget, nyugalmat, biztonságot és derűt sugároz. A torzó Borsos Miklós kezében új értelmet kapott. Elődeinél a félbemara- dottságot fejezik ki e műfaj alkotásai, nála a teljes befejezettség érzetével hat­nak. Kiegészítésre nem szorulnak — mint ezt a gyönyörű Vénusz születése (1959) bizonyítja meggyőzően. A hullámokból kiemelkedő női testből megfor­mált részletek az egész, a bef ejezett egész igényével lépnek fel. Az enyhén dön­tött alak erőteljesen formált combjának domborulata, a hajlékony, karcsú de­rék, s a könnyedén leomló keskeny lepel a diadalmas női szépséget emeli piedesztálra. Közismert humanizmusának kisugárzását kell felismernünk abban a len­dületes törekvésben, amellyel a születés, a keletkezés, az emberi lét művészi- szobrászi megformálására tör. A születés — minden drasztikuma ellenére — az emberi élet szent pillanata, szülőnek és szülöttnek egyaránt, hiszen a tovább­élés, az emberi faj fennmaradásának, folytatólagosságának döntő momentuma. Századok során alkotók hosszú sora kísérelte e felemelő pillanat lényegét, nagyszerűségét, különös líraiságát megragadni, művészi formába önteni. Ma­radandóan csak a kevés nagyoknak sikerült! Születés című új szobrát látva, bizton mondhatjuk, Borsos Miklós e kevesek között van. A vajúdás, a külvilág­gal való találkozás pillanata e plasztika, de nem naturális impresszió, hanem a dolgok lényegét megragadó nagyszerű szobrászi-költői teljesítmény. Az egy­másnak feszülő, két kagylóformájú tömb mélyén — mint a szétfeszített gyöngy­kagyló belsejében felcsillanó gyöngy — bukkan elő az új életet jelképező már­125

Next

/
Oldalképek
Tartalom