Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Losonci Miklós: Németh Mihály szobrai között

LOSONCI MIKLÓS Németh Mihály szobrai között Tűzön szenvedett és nemesedett parasztvázák békéje fogad, szobrok népes tá­borának harmóniája és határozott emberi mosoly, mikor Németh Mihály ott­honába lépek. Szcborindító figyelme lendületes, készültsége állandó, gyorsan véglegesíti alkotássá gondolatait, hogy friss lehessen az érkező új élmények be­fogadására. Termékeny típus, ezért található műveiben minőségi ingadozás. Műtermének vázlat-gyülekezetét lesi és hallgatja szoborrá — várja a nagy pil­lanatot, mikor a rajz, gipsz, agyag előőrse hirtelen megtalálja a test tartomá­nyához vezető biztos ösvényeket, és a suta anyag megmozdul — vállá, karokká, asszonyi csípővé tömörül — szobor lesz. Hosszú utat tett meg Németh Mihály, amíg idáig eljutott. Alig volt kilenc éves, mikor édesanyját elvesztette. A hét testvérből ő lett művész — vadaskerti kószálások, üzemben töltött évek fontos előzménye után. Szőkébb pátriájának nem lankadó lelkesedéssel vallja Sárvárt, ahol 1926-ban született, de a képző- művészettel Szombathelyen találkozott. Itt szerezte a plasztikához oly szükséges manuális ügyességet lakatos körben, itt váltott át zenei inspirációkról a festői gyakorlatig, itt érezte először fizikai izzadtság közben a szellemi erőt és szomjú­NÉMETH MIHÁLY: FEKVŐ NÖ 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom