Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó

József és Horváth T. János, a megye munkásmozgalmának régi, tapasztalt és harcedzett irányítói a mostoha körülmények ellenére is jó lapot állítottak elő és adtak a dolgozók kezébe. Annak ellenére, hogy a munkáspártok között néha merültek fel nézeteltérések, viták, a két lap — Szabad Vasmegye és az Üj Vasvármegye — csak ritkán fordult szembe egymással. Az Üj Vasvármegye utolsó száma 1948. április 10-én jelent meg. Felszerelését és előfizetőit a Vas­megye vette át. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Vas megyei Szervezete 1946. március 10-én indított lapja Nyugati Kis Üjság néven szaporította a vasi sajtót. 1946. december 1-ig hetenként háromszor, ettől kezdve (délutáni) napi­lapként jelent meg. Előállítása a korszerűtlenül felszerelt Gábriel Ágoston Utóda Nyomdában történt. Felelős szerkesztői: ifj. Szász Ernő, Hertelendy Imre hivatásos újságírók voltak. A megváltozott viszonyokkal és a munkáspártokkal szembenálló tömegek támogatásával a Nyugati Kis Üjság példányszáma érte el a legmagasabbat. Közleményei miatt többször betiltották. A Kisgazdapárt jobbszárnyának leválasztása után a lap hangja megváltozott: megszűnt a kom­munistákkal való csatározása. Utolsó száma 1949. július 31-én látott napvilágot. Az a tény, hogy 2—3 éven keresztül három önmagát eltartó napilap tudott megjelenni Szombathelyen, a sajtó erejéről és az abban dolgozók tehetségéről tanúskodik. Az első időszakban ugyan még mind a három lapon érződik a ka­pitalista újságírás és szerkesztés hatása (a bűnügyek, a szenzációk feltűnő tá­lalása), de azt levetve alapjában véve jól segítették az emberek formálását, az új Magyarország építését. A konkurrencia különösen a hírközlés és a tájékoz­tatás gyorsaságában és megbízhatóságában mutatkozott meg. Egyik sem akart „lemaradni”, így az olvasók gyorsan értesültek az eseményekről, hírekről. An­nak ellenére, hogy valamennyi lapnak kevés (3—4) belső munkatársa volt, az olvasó bőséges helyi anyagot talált bennük. A politikai élet iránti érdeklődés mellett ez volt a fő oka, hogy a három napilap meg tudott élni Szombathelyen. Azaz rövid ideig négy is, mert 1946. november 29 és december 7 között Dunán­túli Üjság néven párton kívüli „demokratikus napilap”-ja is volt Szombathely­nek. A tiszavirágéletű lapot közleményei és hangjai miatt a szövetséges ellen­őrző bizottság betiltotta. Folyóiratok Az országos lapok közleményei nem tudják a helyi igényeket és érdeklődéseket megfelelően kielégíteni, sokasodnak tehát a helyi kiadványok. Szombathelyen is tekintélyes számú periodika jelenik meg. Az élénk szellemi élet sokszínűvé és értékessé teszi a kiadványokat. Szombathely szellemi munkásai — írók, or­vosok, mérnökök, nevelők és a művelődésügy minden területén dolgozók — igyekeznek tudásukból, művészetükből minél többet átadni a köznek. Vas megye Tanácsa példaadó áldozatkészsége több olyan sajtótermék megjelente­tését teszi lehetővé, amelyek bizonyítják, hogy Szombathely ismét kultúrcent- rum, az itt élő alkotók és műveik szervesen beletartoznak a magyar kulturális élet vérkeringésébe, új színekkel gazdagítják s nemegyszer kiegészítik az or­szágos törekvéseket. Gazdasági életünk megerősödése 1958-ra teremtette meg annak lehetőségét, hogy a nagy hagyományú Vasi Szemle újra megjelenhessen. Az ország és a megye életében bekövetkezett történelmi változások s merőben más társadalmi és gazdasági viszonyok természetszerűleg új szerkesztési elvek megvalósítását 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom