Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó
követelték. A szerkesztő bizottság tudta, hogy Pável szellemében, de új utakon kell elindítani a fontos orgánumot. „Az élet haladt, az igények fejlődtek, s mi a hagyományok ésszerű és a korunkhoz alkalmazott hasznosításával egyidőben elsősorban napjaink változott, fejlődött, új igényeit törekszünk kielégíteni. . . Az a meggyőződésünk, hogy az alkalmazott tudományok, az agrártudomány, a technika, az orvostudomány stb. Vas megyei problémáinak színvonalas ismertetésével a Vasi Szemle hatékony segítséget nyújthat megyénk fejlesztéséhez, mindennapi életünk szebbé-jöbbá tételéhez.” A Vasi Szemle híven teljesítette az induló számában közzétett „Bekö- szöntő”-ben bejelentett fenti szándékait. Valóban jól szolgálta a megye fejlődését, de továbblépett s 1960-ban újrafogalmazta célkitűzéseit. Az 1961. évi I. kötetben megjelent alapokmány kihangsúlyozta, hogy a Szemle „megjelentetésének célja, hogy a megye lakosságának tudományos világnézetét és korszerű művelődését közérdekű szülőföldismereti anyagok közzétételével, esztétikai érzékének fejlesztését igényes irodalmi és művészeti alkotások megjelentetésével előmozdítsa, s ezáltal szűkebb hazánk, Vas megye megismerését, s ezen keresztül a szocialista hazafiság — az egészséges lokálpatriotizmus kifejlődését lehetővé tegye. Egyúttal megyénk gazdasági, tudományos és kulturális életét hazánk egész népével, sőt az ország határain túl is megismertesse.” A Vasi Szemle öt éven keresztül évkönyvként jelent meg. 1964-ben lett folyóirat s a XVIII. évfolyam felvételével erősítette a páveli örökség vállalását, de mint az 1964. 1. számában közzétett szerkesztő bizottsági közlemény hangsúlyozta: ,,. . . azzal a különbséggel, hogy mi nem törekszünk a szomszédos megyék orgánuma lenni, hanem inkább az ország egész területén működő, sőt a szomszédos népek tudományos embereinek Vas megyére vonatkozó kutatási eredményeinek kívánunk teret adni.” A folyóirattá vált Vasi Szemle évenként négyszer jelenik meg 10—10 ív terjedelemben. A tanulmányok mellett közlemények, emlékezések, krónikák, könyvismertetések, Vas megye bibliográfiája jelennek meg rendszeresen oldalain. Kezdetben helyet kapott a szépirodalom is, az utóbbi években azonban csak illusztráló szerepe van az esetenként megjelentetett verseknek. A Vasi Szemle most érkezett el az első jelentős állomásához: feltámadásának tizedik évfordulójához. Az ebből az alkalomból készített mérleg igen pozitív. Az illetékesek megállapították, hogy az alapokmány célkitűzéseinek szellemében, a dr. Horváth Ferenc által szerkesztett folyóirat betölti hivatását: segíti Vas megye fejlődését, növeli a megye és Szombathely hírnevét, kulturális súlyát. A Vasi Szemle a 10 év alatt olyan írógárdát tömörített maga köré, amilyennel kevés vidéki város dicsekedhet. A Vas megyében élő írók a felszabadulás után a Vasvármegye és Szombathely thj. város Szabadművelődési Tanácsának támogatásával jelentkeztek először ismétlődő kiadvánnyal. Az 1948. január és június hónapokban — Palkó István szerkesztésében — kiadott Népünk hat száma közül az első önállóan, a második és a harmadik, továbbá a negyedik, az ötödik és a hatodik pedig összevontan jelent meg. A Szabadművelődési Tanács megszűnése után természetesen kiadványa is megszűnt. Ezután a helyi irodalmi alkotások a megyei lapban, a Vasi Szemlében s a különféle antológiákban kaptak nyilvánosságot. A folyamatosság igénye egyre erőteljesebben követelt valamilyen orgánumot. A megoldást az írószövetség kezdeményezésére a nyugat-dunántúli megyék az Életünk megindításával (Segítették. A Szombathelyen szerkesztett és kiadott kiadvány jelenleg még antológia, 120
