Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Losonczi Miklós: Egry József
II. Egry művészetének előzményei Végigjárta Párizs és Belgium múzeumait. Különösen Memling, Grünewald, Meunier mementóját hallotta meg. Memling önarcképének barbár egyszerűsége fényes tisztasággal fokozódott portréiban, s az a táj, ahol Memling „Szent Pé- ter”-e járta a vizet, a hegy, tó, ég, ember nagy egységében, Egrynél is folytatódik Kristófjának Mindenséget átszelő iramában. Időzött Egry Grünewaldnál is. Kísérletet is tett, hogy az isenbeimi oltár házzal társitott csendéletét folytassa, de ez „Virágcsendélet”-ében nem sikerült. A festészet nagyvonalú fényfogadása John Constable druidaromjainái kezdődik, mely közvetlenül készíti elő Turner művészetét, akinek csavart és kötegfényei már Egry törekvéseit kezdeményezik százados előzéssel. Egry világa motoz az angol tavi iskola eredményeiben, Lamartine, Haendel, Debussy műveiben is. A XX. században Picasso a fénytörés jelenségét a tárgyak kubizmusának megragadására használja fel. Delaunay „Napkorong”-jának színfelbontása a stílus további lehetőségeit kutatja. Morgan Russel világos—sötét tömbökkel készíti Egry ösvényeit. Erich Heckel a fénytörésben a látványt mutatja fel a formák vad tobzódásában, Luigi Russolo a házak és a fény találkozását, Gino Severini „a fény szférikus terje- désé”-t. Az időpont 1912—13. Egry már él ekkor, fest, de egyelőre még nem találja meg az élet ünnepét kifejező nagy eszközt, a fényt, keresi magát és lehetőségeit, s nagy elmélyüléssel és együttérzéssel fest k; kötőmunkásokat, men- hely előtt várakozókat, hazatérőket Meunier és Van Gogh modorában. Egyéni készülődése hosszú, amelyet a világégés tovább nyújt, de 1920-ban a festői és emberi tapasztalatszerzés befejeződik, s művekké léptetheti ambícióit. Vele egy időben Chagall is differenciált színekkel jellemzi a nagy embert nyelő vízfelületet, akár Egry. A balatoni festőtől azonban idegen a témaszerűség. John Marin, Egrytől teljesen függetlenül szintén a párás tóparti1 látványt festi, de a lélek tüze hiányzik absztrakt kísérletéből. Egry József művészetének intenzitásban, világszemléletben, időiben is legközelebbi rokona Emil Nolde. Nolde víztükre is lélektáj, akár Egryé. A fényzuhatag formakincsét Egry és Lyonéi Feininger alkalmazza sikeresen azzal az alapvető különbséggel, hogy Egry festményein a lélek közvetítő eleme nem végcél, mint Feiningernél. Ezt a nagyvonalú fényanalízist az absztrakt festők a végletekig fokozzák, és John Wells, Victor Pasmore, Roberto Sebastian, Giuseppe Santomaso már a látványtól is megfosztják fényorgiás képeiket. Bazaine olyan fény—víz-találkozót szerkeszt, melyben a kozmosz erői láthatók éppúgy, m:nt Egry más elemekből épült műveiben. Nándor Mikola finn festő Egry József eszközeit a hidegebb északi fények megragadására használja fel, és festészete légiesített őszi fákat és „Téli csodá”-t talál. III. III. Egry József művészi eszközeinek előzményei a magyar festészetben Már M. S. mester arra használja a téli fák csupasz ágait, hogy a gyötrött embert jellemezze velük. Egry fényivó fái a lét és ember ünnepvágyának jelei. Mindketten a természet formáival ábrázolják az emberi történéseket. A párától szakadó égbolt — Egry kedvelt látványa Barabás Miklós „Lago Maggiore” című képén kezdődik 1834-ben. A lázas fénytevékenység differenciált színekkel már itt oldja a hegyeket. Id. Markó, Zichy Mihály, Telepy Károly, Csók István egyaránt fáradozott, hogy a víz ábrázolása artisztikusan legyen pontos. A Badacsony ünnepi nyugalmának első feljegyzője Brodszky Sándor. A profilból 93
