Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Losonczi Miklós: Egry József
láttatott párás, felhős tó Egry kezdete. A vihar teremtette hangulat festői nyomait az esőtől mosdott fákkal és a távozó felhőpamacsokkal Székely Bertalan készíti Egry Józsefnek. Mészöly Géza Balaton-szeretete és még negatív nép- rajzi-foto törekvései is nagy szolgálat Egry részére, mert a valóság festői ismétlése, ez a kicsinyes mészölyi aprólékosság figyelmezteti odaadó nagyvonalúságra. Mindazonáltal Mészöly nemcsak negatív példa Egrynek. Szinyei „Fürdőházi- kó”-ja egységes hangulat. Egry balatoni tájainak hegyei', figurái szintén azonos kozmikus anyagból készülnek. Munkácsy ősemberi időt idéző „Tengerparti táj”-ának esztétikai építőköveit is kölcsönveszi Egry az ő világának építéséhez. Fényes Adolf, Deák Ebner, Than Mór tiszai és Ferenczy Károly dunai hangulatainak szépségüzenetét emeli az elérhető legnagyobb emberi-művészi magaslatra Egry balatoni tájaiban — dicsőítve a tiszta pannon tájat és az embert. Egry fái a fényküldő nap és az örökkévalóságot hordozó ember ismétlődése, ellentétben Nagy Balogh Jánossal, aki premier plánban fest — ő távlatot ad a figuráknak és a természet hegyben, tóban, felhőkben testesülő formáinak. Egry nemcsak folytatása és fokozása festészetünk százados munkájának — sziget is. Az ő nagy vize nem tűri el Derkovits robosztus alakjait — csónakosait a víz csöndjéhez, hullámos ritmusához igazítja. Csók István húsos hullámait szivárvánnyá légiesíti. Egry átvesz, folytat, de párbeszédet is kezdeményez művésztársaival. Művei kozmikus méretűek, mint Csontváryé, s ha látványban, fantáziában nem is tud több műélvezetet adni — teremtett világa gyökeréig egészséges. Berény Róbert a hömpölygő fényt szobában fogadja 1912-es inte- rieurjében. Egry a végtelen térben rendezi a föld, ember és az ömlő fény megújuló találkozásait. Vízparton ácsorgó tehenei bensőséges testvérei Nagy István legelő állatainak. Szőnyi István Zebegényben figyelte az özönlő fényt. Ö képein megőrizte a tárgyak eredeti súlyát, nem engedte, hogy a fény megkönnyítse, oldja, elrabolja, mint Egry festményein. Kinek volt igaza? Mindkettejüknek, hiszen az ellentétes megoldás egyéniségük öntörvényéből alakult. Annál érthetetlenebb Bernát'h Aurél Balaton-felfogása, aki' Egry után tagozott, artisztikus natúréhoz kanyarodott vissza, ahelyett, hogy Egry ösvényein tört volna előre saját nagyon gazdag és árnyalt művészi eszközeivel, ahogy azt 1927-ben elkezdte kimagasló „Ösz”-ében, ahol két asztalraborított szék, móló és az elterülő víz sűrített látványával természetet és emberi évszakot tudott idézni. A „Riviéra” és a „Reggel” kék fensége azonban nem Egry minőségének irányába fordult, hanem kényelmes valóságismétlésbe. Márffy Ödön széltől hegyezett viharos fái, gyors lovai emberi feszültséget jeleznek a zaklatott tó közelében. Egry lassúbb. Nyugodt tehenekkel, sima víztükörrel fejezi ki a türelmes időt. Vass Elemér, Németh József, Borsos Miklós, Bartha László, Illyés Gyula művészetében fokozódik az a szépségenergia, mely a Csokonaitól, Egrytől érintett tájból sugárzik kezdeményező erővel. Kmesékért rohamozta az ember a Balatont. A tó Mészölynek még ellenállt, Egrynek már odaadta évmilliókig gyűjtött szépségeit. ÍV. A művészeti irodalom ítélete Egry értékeiről Izgalmas kérdés, hogy milyennek látják Egryt kritikusai és méltatói? A véleménysorozat egybevágó a tényleges értékekkel? Hozsanna, közömbösség, csönd, vagy tévedt szavak kísérik emberekhez induló festményeit? Mindegyik rétegből érkeztek követek Egry festészetéhez. Lyka Károly vonzó műérzékkel és emberséggel irányítja Egryt Münchenből a festészet fővárosába, Párizsba a század elején, de később tévesen merőben helyi jelenségnek érzi kozmikus 94
