Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Salamon Nándor: Heitler László képei Pápán
Katalógusának ismertető sorai között Major Máté arról szól, hogy Illés Árpád festészetét mennyire élteti a zene és a vers. Említi, hogy ez nem jelenti a műfaji sajátosságok összemosódását. — Igen, e találó mondatot kell tovább fűzni, hogy jobban megközelíthessük Illés Árpád művészetét. Képein a színek — formákban és foltokban meghatározva — a zene és a vers ritmusában lüktetnek, énekelnek, suttognak, izzanak, feszülnek vagy összesimulnak. Valóban nem lép át festészete a zene vagy a költészet műfajába, semmiféle barokkos átfedést nem találunk. Tisztán festői marad, de képeinek ugyanúgy hangja van, mint a zenének és a versnek. A gondolat nála gyakran érzelemmé, az érzelem néha gondolattá változik. Kontemplativ indulású képein (Gyökér) a szemlélődés tárgyi elemei, képi elemekké válva, érzelmi fűtöttséget nyernek, az érzelmi indítékúaknái gondolattá tömörülnek (QUW). Szineinek skálája szinte végtelennek mondható. Az érzelmi hatás tekintetében kimagasló biztonsággal bánik a kékkel és a vörösökkel. E két ellentétes színt számos képén úgy alkalmazza egymás mellett keveretlenül, tüzesen, hogy azok nem egymást feszítik, hanem mindegyik a saját regiszterén belül kiáltja végletességét a néző felé. Másutt viszont az okkereket, barnákat és zöldeket a feketékkel hozza olyan összhangba, hogy az eleve hűtöttebb hatású színek a feszültség érzetét keltik. Formái egy képen belül lágyak, puhák, hajlékonyak, élesek, kemények, tördeltek és, mint a zene tételei, felelnek egymásnak hol nyugodtabb, egyenlő erejű összecsengésben, hol nyugtalan, vibráló, türelmetlenebb ritmusban. Némelyik képén a gondolat uralja munkáját, az alkotó folyamatot befolyásolják és irányítják a művészet ízlésbeli tudati tényezői (Karnevál egy barokk városban). Leginkább azonban kötetlenül alakítja az érzelmeit jelentő formákat, amelyek a kép egészében látomássá sűrűsödnek. Vannak olyan képei, ahol tárgyi valóságelemek találhatók, néha pontos optikai hűséggel megfestve, néha a kép felfogásának megfelelő átírással. Ezek a gondolati és érzelmi asszociációk eszközei ugyanúgy, mint a színek, formák és foltok elvont változatainak relációi. Valamennyi képére jellemző a kitűnő szerkezeti felépítettség. Amikor értékeljük Illés Árpádot, a festőt, köszöntjük egyúttal az ifjúság képzőművészeti szemléletének formálóját is. László Gyula Ferenc Pápa nem tartozik a népesebb városaink sorába. Képzőművészeti' hagyományai és kulturáltsága mégis jelentős helyet biztosítanak számára a magyar kultúra egészében. Girbe-gurba utcái, barokk és klasszicista épületegyüttesei, a Tapolca- part hangulatos malmai és ligetei és a Bakony-hegység előretörő nyúlványai hosszú idő óta ihletik alkotásra a művészeket, elsősorban a festőket. A városka festészeti hagyományai régre nyúlnak vissza. A biedermeier Orlai Petrich Soma kollégiumi növendék korában foglalkozott már a festéssel. Lyka Károlytól tudjuk: a müncheni akadémián számos pápai származású festő tanult. A XX. században is akad egy-egy nevesebb alkotó, akinek indulása Pápához kötődik, ha 134 Hehler László képei Pápán
