Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - Rácz Zoltán: Könyörgés (vers)

kikötöttek és megostorozottak, szívenlőttek és leköpdösöttek, sodrony-bordájú megrugdosottak, akik a Holdra üvöltöttek, élők a földbe nyakig ásva, kettéfűrészelt légiók, Orgovány, Lidice, Dachau, Kőhida s a még számon nem tartott fiók­üzemei a tobzódó halálnak!... S szemem elé kapom kezem, kiáltásom felveri a tájat: világ ne tedd, nem engedem! Mégegyszer ne verd e látomással — ha nem kínnal — születő fiam, hetedíziglen megfizettem úgyis, hogy béke van. Hagyd meg nekünk e békességet s nekik, a majdan születőknek. Századok istene: Huszadik Század, hadd mondjunk jót is felőled. Cziráki Lajos: Szabadulás 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom