Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Borbás György: Németh János
Ebben a „festett világ”-ban — akárcsak a való életben — egymásért szavatolnak s egymást egészítik ki az ambivalens emberi érzelmek: a gondterhelt hit, a csüggedésből felszárnyaló remény (Gyümölcsoltó, Pacsirta) — vagy hogy két elváló, de egymásnak felelő végletet is megemlítsünk: a búcsúzkodó, megtört, az új világgal szemben értetlenül álló öregek drámai erővel rajzolt figurái (Fehér udvar, Este, Öregasszonyok) nyomatékos hátteret adnak az „emberhez méltó gond”-ban összehajtó, a közösség ügyein töprengő fejeknek és arcoknak (Téeszben). Giczy egyik szembetűnő szándéka, hogy az alkalmiban az időtlent is keresse. Az első pillantásra közvetlen kor-illusztrációnak tetsző képein, a mani- feszt közlés mögött, a nagy emberi kérdések megfogalmazásának igénye is ott lappang; elmúlás—megújhodás (Pacsirta), ember és természet (Őszi földeken, Gyümölcsoltó), „örök szövetség” (Apám—Anyám), társkereső magány (Ketten) stb. így válik egy-egy konkrét ábrázolás önmagán túlmutató, asszociatív-sejtető mondandót is hordozó szimbólummá. Giczy sokrétű munkálkodásának tartalmi, formai, szellemi jegyei közül csak a legjellemzőbbeket érintettük. Nagy felfedező kedve további téma- és formagazdagodást, kitartó szorgalommal párosult tehetsége pedig új, jelentősebb eredményeket ígér. Scirhady Sándor Hat év után ismét szülővárosában, Zalaegerszegen mutatkozott be legújabb munkáival Németh János kerámikus. Régi fazekas-kályhás nemzedék utóda. 1934-ben született, Nagyapja, Németh Gábor céhbeli mesterként dolgozott (Ma- lonyai D.: Dunántúl magyar népművészete). Apja — akinek két testvére szintén kályhás és fazekasmester — 1922-ben nem juthatott be az iparművészeti iskolába, bár tehetsége korán kibontakozott. Gimnáziumi érettségi után, 1952-ben egy évig apja mellett műhelyi szakmunkás volt a Zalaegerszegi Cserépkályhagyárban. Az iparművészeti főiskolán Gádor István és Borsos Miklós tanítványaként folytatta tanulmányait. A vörös diplomával végzett növendék egy évig állami ösztöndíjas főiskolai gyakornok. Generációja a főiskolai évek során éles szemű megfigyelője, majd lelkes harcosa a mester, Gádor István és a derékhad, Kovács Margit, Gorka Géza oldalán az új magyar kerámia megteremtésének, továbbfejlesztésének és műfaji elismertetésének. Első állomása a IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, ahol nagyméretű kerámiaplasztikával jelentkezett. 1961-ben Zalaegerszegen és Nagykanizsán, majd 1962-ben a veszprémi Bakony Múzeumban önálló kiállításon mutatkozott be. Munkáiban kezdettől érződött a népi alapokban gyökerező cseréphagyomány. Az elődök műhelyében gyermekként ismerkedett a fazekasnak az agyaggal — 109 Németh János Egy fiatal művész Zalában
