Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szíj Rezső: Az én könyvtáram

A kétnyelvű kiadások közül elsősorban a Franklin és a Parthenon kétnyelvű klasszikusait említem. A Parthenon sorozatot mai mértékkel mérve is a két világháború közötti könyvkiadás legszebb teljesítményei közé sorolom. Utalok még az Officina kétnyelvű klasszikusaira is (Horatius Noster, Epiktétesz, Kalli- machos, Homérosi himnuszok, Erato stb.). A magyar szépirodalmat Adyig főleg „összes művek”-ben, Adytól kezdve egyedi és összes kiadványok formájában egyaránt gyűjtöttem. Az első kiadások­nak főleg Ady óta nőtt meg a szerepük, bár kimondottan csak első kiadások gyűjtésére sohasem fektettem különös súlyt (sok ronda külsejű könyv, mégha tartalma értékes is, lehúzta volna könyvtáram esztétikai-tipográfiai színvona­lát, holott a tartalom és forma művészi egységére ebből a szempontból is ügyel­tem). Arany János számos kiadásban megtalálható nálam. A Buda halála, a Toldi szerelme és az Öszikék első kiadásának szép példányát nemrég sikerült megszereznem. Rajta kívül Juhász Gyulát, Tóth Árpádot, Áprily Lajost, Er­délyi Józsefet, József Attilát, Szabó Lőrincet, Gulyás Pált, Weöres Sándort, Jékely Zoltánt a költők közül — Szabó Dezsőt, Tamási Áront és Németh Lászlót a prózaírók közül — mindenféle, a többit csak a legjobb, illetve a legszebb kiadásban gyűjtöm. S természetesen az írók valóban amatőr-bibliofil kiadású könyveit még az ismétlődő tartalom ellenére is. Viszont ma élő író és költő, főleg az utóbbi könyveivel szemben már óvatosabb vagyok. Élő költők még életükben annyi „válogatott”, „összegyűjtött” és „összes” verseket tartalmazó kötettel jelentkeznek, hogy e réven ugyanannak a költőnek sok-sok verse 5—6 példányban is meglenne a könyvtáramban, holott némelyik egyben is sok volna. Itt tehát valóban jobb várnom, mint sietnem. A sorozatokat néhány kivételtől eltekintve, sohasem kedveltem különöseb­ben. A Kner (magyar) Klasszikusok, a Kner Északi sorozatai, a Monumenta Literarum I—II, a Tevan, a Hungária és a Parthenon sorozata mindenesetre a meglevők közé tartoznak. Úgyszintén a Franklin Társulat Erdély öröksége c. 10 kötetes vállalkozása, amelyből a történelem erdélyi évszázadai bontakoznak ki számunkra. Ugyancsak a Franklin vállalkozása az egyes magyar írók, költők összes művei bibliapapíron, 1 vagy 2 kötetben, piros egész vászonkötésben. Or­mótlanok e kötetek, de mégis könnyen kezelhetők és főleg sok helyet takaríta­nak meg s ez ma már nem utolsó szempont sajátos körülményeink között. A Magyar Helikon Móricz, Balzac sorozata az erős tömörítés ellenére is még min­dig nagy helyet foglal el. Annál kisebbet az összes Shakespeare kétkötetes ki­adása. Azt talán mondanom sem kell, hogy e tekintetben is mily ésszerű vál­lalkozás a Szépirodalmi kékkötéses klasszikus sorozata, amelyet én is, gyerme­keim is gyakran forgatunk. Az Officina kiadó könyveiből is teljességre törekszem, számos kiadvány, mint a Fra Angelico-ról és Michelangeloról szóló, vagy a magyar néprajzi vonat­kozású kötetei, szellemi fejlődésemre is erősen hatottak. Az Egyetemi Nyomda sorozatai, főleg a hungarológiaiak magától értetődően ma is a legmegbecsültebbek közé tartoznak. Az Erdélyi Szépmíves Céh soro­zata éppen azért nem teljes, mert mint a legtöbb sorozatban, ebben is a vi­szonylag kevés jó mű mellé sok gyenge társul. Ez élő irodalomnál elkerülhetet­len. De azért a céh számos kiadványa található könyvtáramban még amatőr (számozott) kiadásban is. Dsida Jenő és Tompa László is azok közé tartozik, akik „minden kiadásban jöhetnek”. Viszont gyengén állok a legújabbkori er­délyi és bácskai irodalmi termékekben, a felvidéki irodalomban már kisebb a lemaradásom. Legrosszabbul állok kárpátaljai magyar kiadványokban. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom