Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - SZEMLE - Pomogáts Béla: Szép versek 1965
zárnia, és olyan emlékező számvetést, mint Rónay György verse: a fasizmus áldozatait idéző Háromszázhúsz. Káldi János Tanyai tévé-nézőkje a változó idők örömét-derűjét mutatja be, Pákolitz István Jegyzete a gondokra figyelmeztet. Hatalmas közéleti indulatok vihar zan . 'k Nagy László zaklatott verskompozídójában, a Mennyegzőben is. A mai magyar vers örömmel szól az emelkedésről, de fájdalommal és haraggal utasítja el a züllöttség szellemét. A közélet, a változó világ mellett egyre gyakrabban indítja küzdelembe költőinket az emberi sors, a filozófiai nyugtalanság. A rohanó technikai fejlődés, a jövő haladásban és pusztulásban egyaránt hatalmas távlatai, a világmindenség megismerésében lezajló tudományos forradalom ismét napirendre tűzte az ember mint természeti lény vizsgálatát. A kitáruló kozmosz végtelenségével szembe kerülő törpe és esendő emberi lét világszerte nyugtalanító kérdésekre ösztönöz: emberi nemünk helyzetét, (hivatását, méltóságát kell újrafogalmazni. Ezért újult meg az érdeklődés a filozófia antropológiai problémái iránt, s ezért küzd a költészet újra és újra az emberi sors kérdéseivel. Ezek a kérdések hevülnek a magyar líráiban is: Illyés, Weöres, Vas István, Kassák és Juhász Ferenc versei az európai költészet legjobb színvonalán küzdenek meg velük. Közéletiségben és filozófiában egyaránt a bátorság és a helytállás szelleme érvényesül. Költőink nem vonulnak a gondolkodás vagy a poézis biztonságos területeire: magukra vállalják a kor és az ember valamennyi gondját, vívódását. Abban az értelemben, ahogy Nagy László vall a küzdelem kemény párám esáről: „tűz / te gyönyörű / jegeken győz- tes-örömű, / ne tűrd hogy vénhedjünk sorra /, lélekben szakáll asodva, / hűlve latóló józanságban, / ahol áru és árulás van, / öltöztess tündér-pirosba, / röptess az örök tilosba, / jéghegyek fölé piros bálba, / ifjúság királya / tűz!” (Tűz). S bizonyára nem véletlen, hogy mások is a férfias helytállás, a minden küzdelemre vállalkozás parancsát (hirdetik: legszebben talán Fodor András (Vers a fűszálról) és Csanádi Imre (Hazát keresőben). Ez a szellem morális igényességet jelent. Nyilván ezért fegyelmezi magát annyi erővel és szenvedéllyel korunk magyar költészete. Szinte törvényszerű, hogy a Szép versek 1965 lapjain oly kevés játékossággal és szertelenséggel találkozunk. Néhány évvel korábban még gyakori volt az eléresiztett, zabolátlan kedély, olykor a retorika. Ma minden igazán szép versben ott a felelősségtudat, a belső összeszedettség, a fegyelem. Még akkor is, ha formai kísérletek, egymásra zuhanó érzéstömbök adnak a versnek különös lobogást. A költők felelősséggel szólnak, a hivatás- tudat léllkesüitségében. Ezért olvasunk annyi ars poeticát, különösen a fiataloknál. Mintha szükségét éreznék, hogy lezárva a keresés, a fiatalos lázak korszakát, végre a feladatát ismerő emr- bér mozdulatával nyúljanak a világ dolgaihoz. Baranyi Ferenc, Bihari Sándor, Buda Ferenc, Csanády János, Mezei András, Soós Zoltán sorra hivatástudatról beszélnek, végleges eszményeket választanak. Talán hasonló okok játszanak abban is szerepet, (hogy líránk egyre kevésbé leíró, egyre inkább elgondolkodó, töprengő vagy törvény-fogalmazó költészetté vált. Az intellektuális költészet világszerte kiszorítja az impresz- szianaMzmus ámulásait, az absztrakció felváltja a leíró vagy anekdotázó vers- típusókat. Nálunk is így van: a mai magyar vers konkrétumokban alig elmondható gondolatokat, sejtelmeket közöl. A valóság konkrét dolgai csupán képek, metaforák, hasonlatok: eszközök, mik az elvont gondolatokat segítenek elmondani. „Mivel költő vagyok / olyan egyértelműen szeretnék / beszélni szavakkal / ahogyan a matematikusok / beszélnek számokkal” — írja Kassák, az elvont fogalmak tudományához hasonlítva a lírát. (Bevezető sorok egy könyvhöz.) Valóban, költőink egyre gyakrabban szakadnak el a natúréitól, s fordulnak az absztrakció, a filozófia felé. Felelősséget éreznék, eligazítani akarnak, ezért vállalkoznak a gondolkodás küzdelmére. * A Szép versek 1965 olyan térképhez hasonló, amely nem csupán a felület domborzatát tünteti fel, hanem a mély156
