Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - SZEMLE - Kun Lajos: Édes Zoltán: Babits a katedrán
Éder Zoltán: Babits a katedrán A Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában megjelent ízléses tanulmánykötet címe nyomán képzetek sokasodnak fel: Éder, a tudós történetíró, szótárkészítő, kútfőkiadó; Babits, a kitűnő íróművész; katedra a kertész trónusa az ifjúság veteményes kertjében, körötte a zsenge emberpalántáikat a rég elmúltak visszerezgő árnyai szegélyezik. Babits neve a katedra kapcsán érdeklődést kélt, mert eddig csupán az írót és költőt ismertük személyében, de most mint gimnáziumi tanárt is látni fogjuk. A kötet életrehívásában alaptényező Babits újpesti katedrája, mert a szerző ott követte őt a katedrán s itt támadt a gondolata, hogy feleveníti az emlékét; miközben munkája kitérj esz- kedett nemcsak az újpesti, hanem az ő összes tanári működésére. (1905—18.) Űj küllemmel lép tehát Babits elénk, megismerjük nevelői munkájának színtereit, sikereit a szerző alapos kutatómunkája és sok dokumentuma kapcsán. Így a könyvpiacon a keresett Babits- kötetek sürgetésében egy rövid enyhülés jelentkezik. Az új kötet „füle” tájékoztat a szerző bel- és külföldi folyóiratokban megjelent munkáiról. Megtudjuk, hogy olasz nyelvtanár és Itália földjének alapos ismerője. végigjárva a történelmi városokat. követte Babits útjait, aki az isteni Dante lábnyomát kereste a pálmák és mirtuszok árnyékában. Cicero is így írta: persequi alieuius vestigia, — követtem valaki lábnyomát. Mégis szívderítőbb, ha „dérütötte avar között parányi kis lábnyomot keresünk”, s fá- jóan állapítjuk meg, hogy nem találunk Babitstól hagyatéki iratai között egy dalfeölteményt a nippszerűen gra- ciosus Török Sophie még parányibb lábnyomáról. De bejárta a szerző Pécs, Szekszárd. Baja, Esztergom, Budapest, Szeged utcáit is, ahol Babits éveket töltött és összegyűjtötte magánosoknál, levéltárakban az írásos és emlékezétbeli adatokat, amélyek hozzájárulnák az ő valódi arculatának visszaidézéséhez. A pécsi cisztercita főgimnáziumban érettségizve a budapesti egyetemen szerezte meg tanári oklevelét. A kötet először a bajai r. k. főgimnáziumba, majd a szegedi főreáliskolába vezet bennünket, ahol mint helyettes tanár működött, s ez időben mutatkozik be először mint költő a hírlapokban közölt verseivel. Szegedről Az erkölcs és az iskola c. szókimondó tartalmú vezércikke miatt fhelyezték át Fogarasra, mert ostorozta a nevelés kétesértékű formaságait, s ez visszatetszett a tanügyi főhatóságnak. Szekszárdi nyaralásában vette e hírt s száműzetésként hatott reá. Vigasztalásul elmenekült Itáliába Dante nyomaihoz, ott elhatározza a Divina Commedia lefordítását, gyönyörködik a pézsitos. olasz dombvidék s a dunántúli enyhe tájak kékes hasonlóságában. Fogarason elmerül a klasszikusokban, cssk görögül ól vas s egy év múlva tanítja a görög nyelvet. Tanítványait lakásukon keresi fel, szociális viszonyaikkal foglalkozik. Három év múlva áthelyezést nyert az újpesti főgimnázi- umihóz. Ez időben a középiskolai ügyosztály vezetője, Bankóezy államtitkár a kongregáeiás tanároknak volt híve, ezért a Babiits-ellenes 'lapok — még cáfólat után is — makacsul állították, hogy Babits kongreganista lett s ezért nyert áthelyezést az akkor híres panamázó városba. Ezúttal a Nyugat c. folyóirat ünnepi hangon elemzi Babits költészetében „az örökké való idő” és a „végtelen tér” fogalmainak költői kifejezését, melyek a líra alig járható mere- dekjét képezik. Újpestről egy év múlva beosztást nyert a budapest—tisztviselőtelep í X. kér. főgimnáziumhoz. Szekszárdon üdült nyári szünetében s itt érte a háború kitörése, mélynek hírére lelkileg megrosfcadt. Ekkor írta háborúellenes álláspontját tükröző Gyermekek és a háború c. cikkét és a Fiatal katona c. versét. Ezeket követte a Játszottam kezével c. verse, melyben a királyért és hazáért való céltalan halálnak fölébe helyezi az imádott hölgy kelő?
