Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - SZEMLE - Kun Lajos: Édes Zoltán: Babits a katedrán
zét. Török Sophie a kéz tulajdonosában a rokon Kiss Böskét sejtette, de a hagyatéki iratok kétségtelenné tették, hogy az Révész Ilusé, aki kezének klassz.kus megnyilatkozásaival többet mondott más művész mindéin idegével kibélelt mozdulatánál, vagy szépségénél. B vers nyomán indult el Rákosi Jenő sajtóháborúja, amelynek folyamán közel félszáz közleményben támadás és ellentámadás viharzott s a céltárgy a nyugato- sok új magyar irodalmának és a „ha- zafiatlan” Babitsnak elseprése volt a hol- naposokkal és adystákkal egye.emben. Rákosi az új magyar irodalmi irány térhódításától félti a magyar Parnassos köztisztaságát és az ifjúságot, egyben feljelenti Babitsot a kultuszminiszternél, akit adystának deklarál. Mivel rossz tanárnak is híresztelték, Babits a Fiamhoz c. versben így válaszol: „de kimondom érzésemet, mely rajtad és minden tanítványomon keresztül a jövő nemzedékihez köti telkemet.” Az irodalmi háborút Ignotus úgy tárja Rákosi és a közvélemény elé, hogy „a reakció megelőzési forradalmat kezdett s eléje akar vágni a haladó törekvések háború utáni igényeinek... legyen előre befogva a szája a sáncá- rökbeli magyarnak, aki hazatérve olyat mer gondolni, amit a progresszió, a szabadigondolat és a szociáldemokrácia követel.” Csak 1916 májusában csendesedett le Babitsnak a Recitativ kötetbe foglalt költeményeivel az ellenséges hangulat, miközben őt a katedráról a bu- dapestvidéki tanker. főigazgatósághoz helyezték át. Igazgatója, Gaai Mózes meleg hangon vált meg értékes munkatársától s az ifjúság mély ragaszkodását az önképzőkör jegyzőkönyve tükrözi. Néhány hónappal utóbb Szüllő Géza és Herczeg Ferenc szorgalmazására újból tanári szolgálatra osztatták be a budapesti VI. kér. főgimnáziumhoz. Ezen időre esik a Fortissimo c. versének keletkezése, mely ismét kifejezi há- borúeilenes álláspontját... „Drága fiuk hullanak / vérben a hóra napra-nap.” A Nyugat lappéldányát, melyben a vers megjelent, az ügyészség elkobozta és Babits ellen bűnvádi eljárást is indított vallás elleni vétség címén, azonban az ügy vádirati stádiumba sem jutott, mert az igazságügyi miniszter az eljárást megszüntette. Űj iskolája megbecsüléssel fordul feléje; Arany János születésének százéves évfordulóján ő az ünnepély előadó- szónoka, majd utóbb az iskola rokkant tanulóinak javára rendezett ünnepélyen az ő Prológusát és a Fiatal katona c. versét szavalták a tanulók. 1918. február óta Babits gyengélkedett és szeptemberiben nyugállományba lépett. Babits egyénisége zárkózott, rraagá- bamélyedő, külseje, magatartása szerény, arca szenvedést tükröző, szeme csillogóan fekete és ilyen haja is. Hangja kellemes, kissé orrhangú; előadása lelkesedést keltő, felüdítő. Tankönyv nélkül tanít, óráját pontosan meg .artja, könyvekkel érkezik, de kalkuluskönyvet nem hoz, csupán a dolgozatokat osztályozza. TJj tananyagra áttérve a szemelvényt ő olvassa fel, utána megbeszélés és magyarázat következik, majd a megállapításokat jegyzetbe foglalják. Főigazgatója „buzgó, szakavatott, hozzáértő tanárnak” minősítette. Előadása magas, egyetemi szintű. Tanítványai ragaszkodók, csoportosan kísérik lakásáig miközben magyaráz, beszélget. A latintanulás elmélyítése érdekében tanulópá- rokat rendszeresít; ezek kivált Horatius műveinek megismerésében buzgólkodnak. A még élő tanítványok világirodalomból szívesen emlékeznek a Babits fordításában megismert Dante Divina Commedi- ájára, melyet maga olvasott fed elcsuk- ió hangon: „Beatrice, Isten büszkesége / miért nem segíted azt, ki úgy szeret / miattad rá se néz a léha népre!” Ekkor könnytelt szemei tükrözték mély átórzé- sót. A magyar irodalomból Vörösmartyt kedvedtette meg leginkább, de nagyrabe- csü'lte Zrínyit, a költőt és írót, Pázmányt mint korának legnagyobbját, aki magával ragadó stílusát a magyar néptől tanulta. Tanításában a kérdve kifejtő szok- ratészá (erotematilkus) tanalakot alkalmazta, ezzel a figyelmet teljesen lekötötte, kérdéseire kapott megfelelő válaszokból szűrte le a szabályt vagy megállapítást s azt jegyzetbe foglalták. Ezalatt a padsorok között járva fokozta a figyélem feszültségét. Az önképzőköri előadásokat gondosan készítette elő; az előadott művek bírálata alapos s az 154
