Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Tüskés Tibor: Kalauz külföldi utazáshoz

zés lehetősége, a legmagasabb rendű egyetem. Földrajzi és történeti ismerete­ket ad; ide nyelvtudás kell és pszichológiai érzék; megtanít egy más nép, egy idegen elem közegében mozogni; táji és művészeti szépségekre nyitja rá a szemet. Minden váratlan meglepetés kérdést tesz fel, amire válaszolni kell. Az új jelenségek összehasonlításra késztetnek, s arra bírnak, hogy ta­nulságokat vonjunk le. Vannak dolgok, amelyek külföldön pontosan úgy történnek, mint ná­lunk. Az a lengyel kislány, akit Krakkóban láttam, ugyanúgy lépett ki a fotóüzletből és ugyanazzal a kíváncsi mozdulattal nyúlt a borítékba a fris­sen kapott képekért, mintha a pécsi Kossuth Lajos utcában járna. A kémény­seprő Prágában is kormos, s a borravalót Bécsben is várja a pincér. Figyelemre méltóbbak, meggondolkoztatóbbak a különbségek. Az utas szeme az országút melletti fákat figyeli. Puszta szemgyönyör­ködtető látványt nyújtanak-e a fák (mint a nyugati autósztrádák melletti zöld-sávok); vagy az ejtőernyő anyagát biztosító, a selyemhernyó-tenyész­téshez táplálékot adó eperfák kerülnek az utak mellé (mint nálunk, a máso­dik világháborúra készülő országban történt); avagy gyümölcsfákat, mosoly­gó almát, hamvas szilvát termő fákat kellene ültetni az utak szegélyére (mint Lengyelországban láttam) ? A legegyszerűbb látnivaló is új ismereteket „táplál” a nézőbe. Aki észak­ra utazik, meglepetve látja, hogyan tűnnek el a mezőről a nálunk félgömb formájú szénaboglyák; a Felvidéken a földekre gúla alakú léckeretet állíta­nak, erre rakják a szénát; még északabbra, a Kárpátokban pedig már egé­szen soványra fogynak a boglyák, itt már földbe szúrt, tüskésen kiálló, ágak­kal fölszerelt botok tartják arasznyira a föld fölött a nehezen száradó szé­nát. A mezei gazdálkodás legegyszerűbb eszközei így alkalmazkodnak a táj, az éghajlat sajátosságaihoz. Kis lecke földrajzból. Ugyanezt a változást figyelhetjük meg az épületek anyagán, alakján is. Ha északra megyünk, a háztetők egyre hegyesebb szöget zárnak be. Ameny- nyire délen a lapos tető a legtermészetesebb, annyira szükségszerű, hogy északon, a Kárpátok vidékén egyre meredekeibb tetőt húzzanak a sok és nehéz téli hó ellen oltalmuk Kóstoló építészettörténetből. Az új jelenségek megismerése és megértése, a szembesítésből adódó elé­gedettség vagy tettre serkentés — ez a külföldi utazás igazi célja és adomá­nya. Társasutazás vagy kalandozás? A jó külföldi utazás nem a vám- és útlevélvizsgálat időpontjával kezdő­dik, s nem is azzal ér véget. Az úton készített fotók itthoni előhívása ugyan­úgy hozzátartozik még, mint a tájékozódásként, felkészülésként előre elol­vasott könyvek ismerete. A kényelmes emberek természetesen szeretnek mindent készen kapni: ezek szállodában laknak, autóbusszal utaznak, képeslapokat vásárolnak. Min­dig tudják, hogy mennyi pénzük van, pontos útiprogramot követnek, s meg­határozott időben érkeznek mindenhová. Ök a társasutazások résztvevői. Persze sok mindenhez csak így lehet hozzájutni. A bőséges étkezéshez, a ruganyos szállodai ágyhoz, a szakavatott idegenvezetőhöz. De az utazásnak, a külföld megismerésének van egy másik formája is, Akik ezt választják, azoknak csak útlevelük van, kevéske pénzük s nagy 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom