Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Antal: Bakonyi betyárdalok

nevét s életkorát közlöm, a gyűjtő nevét ilyenkor elhagyom. Ha a dalból csak részleteket idézek, csak a gyűjtés helyét jelölöm meg. — A néhány idegen forrásból származó dal alatt jelzem eredetüket.

Kísérjük hát nyomon a betyárélet kialakulását. Fogjuk vallatóra a betyárdalokat, kik és miért álltak be közéjük. Milyen volt a bujdosók élete, viselete, fegyverzete? Milyen jellembeli tulajdonságokkal ruházta fel őket dalainkban a nép? Kiknek a nevét őrzi még ma is a bakonyi parasztság emlékezete? Mi lett a betyárok sorsa? — Ha ezekre választ kapunk, kiderül majd az is, miért rokonszenvezett a betyárokkal az elnyomott szegénység, s mért őrizte meg annyi dalban emléküket.

Mielőtt azonban a dalok elemzéséhez fognánk, le kell valamit szögeznünk. Bár a népdalok hitelesebben, pontosabban őrzik meg az események leírását,

Az erdőben makkoltató kanászok sokszor rejtegettek kunyhóikban betyárokat. Ma is ők őrzik róluk a legtöbb dalt.

mint a prózában öröklődő néphagyomány, mert itt a viszonylag kötött szótagszám, rímek és strófaszerkezet és nem utolsó sorban a dallam segítenek azt rögzíteni, mégis többször is előfordul, hogy elszínezik, elrajzolják az egyes részleteket. Ha ez így is van, ezek ellenére is hűen közvetítik számunkra e betyárdalok azt a közhangulatot, mellyel a szegénység az eseményeket fogadta. Mennyire más ez, mint az akkori uralkodó osztályok hivatalos álláspontja!

Állítsuk most tehát oda a betyárokról fennmaradt írott feljegyzések, történetek mellé a róluk a bakonyi szegénység által megrajzolt képet is, s kiderül, hogy a történelmi igazságot az utóbbiak állásfoglalása őrizte meg híven a számunkra.

96