Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1965 / 3. szám - SZEMLE - Czoma László: Zala megye földrajzi nevei

Nagyon sok fontos adatot, később ki­válóan felhasználható eredményt sora­koztatnak fel Finta Lajos és Finta Zol­tánná egy, a Győr város Tanácsa V. B. részére 1964. októberben benyújtott jelen­tésükben, melyet az Évkönyv leközöl. Igen nagy hibája ennek a jelentésnek és így a cikknek is, hogy nem von le követ­keztetéseket. a vb tagjai nem könyvtári szakemberek, elsősorban nekik lett volna fontos, hogy a szakemberek feltárják a temérdek szám közötti összefüggést, le­vonják a megfelelő konzekvenciákat. Persze ez a jelentés is ludas abban a sajtóvitában, ami a vb határozata nyo­mán kialakult. A Jelentés-cikket a két legilletékesebb írta, de sok helyen szó­szaporítás, néhol kifejezetten mellébe­szélés olvasható ki a sorokból. Néhány megállapítás, elgondolás alaptalan, meg­gondolatlan (egy belvárosi fiókkönyvtár). A Nyitrai József által összeállított könyvtári címtár fontos adalék lesz egy­kor, ma még nem nagyon értékelhető. Dr. Haraszti Erika Ágnes Cikkbibliog­ráfiája érdekes lépés a megye könyvtári életében, de nagyon látszik rajta a kez­deti bizonytalankodás. Azt írja, hogy vá­logatott jegyzéket tesz közzé, de elhall­gatja a válogatás szempontjait, így nem tudjuk, hogy mit kereshetünk a bibliog­ráfiában, és azt sem, hogy Vas János ,,Műveltség és könyvtár” c. és még sok egyéb miért került be, mi okból maradtak ki mások. Nem kapunk magyarázatot az időrendi szerkesztés szükségességére sem. Az évkönyv jelentős része — 51 oldal — nem könyvtári vonatkozású írás. A Madách centennáriumra Pernesz Gyula emlékezik és igen alapos bibliográfiát kapcsol a madáchi életművet bemutató íráshoz. Helytörténetileg igen érdekes írás — de az irodalomtörténet is sokat meríthet belőle — Bay Ferenc ,,Egy akadémiai tagság viharai” című. Kovács Pálról ké­szített. eredeti kutatásokon nyugvó írása. A XIX. sz. első felének eseménydús irodalmi életéből olvashatunk egy sza­kaszt Bay tanulmányából. Dr. Haraszti Erika Ágnes tanulmá­nyának leközlését még az sem menti, hogy a könyvtár Kisfaludy Károly nevét viseli. A magyar költőről, a könyvtár névadójáról írni, munkáit feltárni a könyvtár egyik legfontosabb kötelessége, de annak nem sok értelme van, hogy el­mondjuk ugyanazt, ami egy jobban si­került középiskolai magyar könyvben is megtalálható, leközöljük ugyanazokat a képeket, melyeket a Magyar irodalmi lexikon, sőt 65 évvel ezelőtt Beöthy képes Magyar irodalomtörténet c. munkája is leközölt. Nem sok köze van a helytörténethez Mészáros László írásának sem. Sajnos nagyobb részében kompilláció és több történeti munkából összehozott fejtegetés egy véletlenül előkerült nyomdai röpirat kapcsán. Az Évkönyv, kiderült az elmondottak­ból, több kívánnivalót hagy maga után, de már van, hiszen sokáig ilyen sem volt. Fontos fóruma lehet ez a megye könyv­tár- és művelődésügyének, a helytörténeti kutatásoknak. írásait össze kellene majd hangolni a Múzeum évkönyvével, a Le­véltár kiadványaival, a folyó kutatások­kal és ezek legjobb eredményeit publi­kálni benne. Az írásokat következte­tőbbekké kell tenni, úgy fogalmazni, hogy minden könyvtáros, aki olvassa, értse belőle a tennivalókat. Mónus Tmre Sokat hallunk arról, hogy társadalmi munkában utakat, gyárakat építenek, mo­csarakat csapolnak, de arról kevesebbet, hogy tudományos munkát is végeznek így. Ez utóbbira szép példát mutattak a Zala megyei pedagógusok és más ön­kéntes munkatársak, akik a megye föld­rajzi neveit, a határrészek, hegyek, erdők, mezők, vizek, utak stb. neveit gyűjtötték össze. A megye 260 községében 203 ön­10 ÉLETÜNK 145 Zala megye földrajzi nevei

Next

/
Oldalképek
Tartalom