Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Káldi János: Juhász Ferenc költészetének stilisztikai vizsgálata
„nap-csillag” (A virágok hatalma) „csillag-kör épületek” (A mindenség szerelme) . „csillag-darazsak” (Merengő) „Csillag-kanóc” (Komor dal) A juhászi költészetben azonban legtöbb összetételben a „kő” szó szerepel. „A tékozló ország” c. nagy Dózsa-eposzt megvizsgáltam a kő szó összekapcsolá- sait illetően. Megjegyzem, hogy Molnár József is felhívta már a figyelmet „A tékozló ország” kő-összetételeire, azonban csak néhányra utalt ezek közül (2). Ha kissé hosszadalmas is lesz, tekintsük át, az eposz mily gazdag füzérét tartalmazza a kő szó összekapcsolásainak. Stilisztikai szempontból ez feltétlenül hasznos, mert konkrét anyaggal bizonyítja azt, hogy a magyar nyelvnek csak egyetlen szava is mily rengeteg kapcsolatban, viszonyban állítható „csatasorba”. „Kő-csülköktől zúzott venyigék, ki tud titeket elsiratni?” „szívünkre bár a némaság nagytalpú kő-gúláit rakassák.” ,,a falból gaz sűrűdzik, kő-fürtként csüggnek a szeder bogyói.” ..mint remete a hajdani sziklaörvényből magasult kőpaloiába,” „kis léha felhőkre mutat temploma-bástyatornya isten kő-ujjaként.” „kő-pártában tündöklik a magasban a fekete kő-kisasszony.” „a kő-csókra éhes köldök” „s szárnyat kap-e a vár, e kőmadár, hogy más földre szálljon menedékül?” „s küld feleletet a vár embere, a gőgös úr, a kő-pokolba zárt:” „Nyújt-e a kő-koporsó tetszhalottinak e gyertyaláng vigasztalást?” „És ömlik majd e sírgödört temetni, a vaskosokból majd a kő-vigasz!” „Halotti füsttől borzong majd a fű, fuldoklik majd a kő-virág, a sáska,” „Mert addig kő lesz, kő-kopár e fenti gőg, villog a holdsugárban,” „E lágy belsőjű kő-szirmú rovart feltöri majd a dühödt kő-láng.” „Elpusztul ez, kő-ujjal eltöröljük,” „benne a vár kőcsipkehabja, sok tornya, bástyája, meredélye,” „álgyuba csiszol kő-golyót a másik, hajába törli kőporos kezét,” „kő-tű-lomb lakója” „kőpadon serlegek” „mint kő-lábak alatt,” „kő-szenvedés alatt” „úgy lekonyul a nyak, mint láng kő-kalaptól, — mint láng kő-kalaptól.” „e kő-tetvet szétmorzsoljuk,” „Csurgassuk rá a bosszú kő-zuhatagát.” „mint fehér madár, kő-bomba visít.” „A várból kő-béka ugrik a vízbe:” „kő-esőt küld az összegyűlt harag,” „Pedig a felnőtt értelem veri a vár elaggott fejébe a kő-logikát,” „Szabályos ütemben a kő-magyarázat szavai peregnek,” „Nem értitek, hogy új nemzet javára érik kenyérré ez a kő vetés?” ”,.. tépik a várfal kő-szövetét, a fellegek felszíne fölé száll az ágyúk torkából a kő-bugyborék, elbódul a vár, amikor beszívja a sík kő-leheletét!” „S az ostor kő-sudara, a korbács kő-nyelve, ami odavág,” „A vár is, mint sün, ezernyi kő-tüskét ereszt,” „rátekeredve kő-testére” „ontja a zúgó alvilág a fehér kő-petét rakásra, derékig ér, nyüzsög az úr szöllejében a kereplő kő-sáska.” „Isten kő-átka érte ezt a várat; a büntetést ki kérte? Csurog fejére a vihogó sátán kénszagú kő-vizelete. Kő-ikra: egyétek! Kő-tej: igyátok! Ez a föld kő-felelete! Ö9
