Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Palkó István: Egy megyei irodalmi pályázat a mérlegen
van. Felkai daraibja pedig inkább szemléltető anyagnak fogiható fel -— de nem a Tragédiához, hanem Madách életéhez. A győri Kisfaludy Színház a mű bemutatásakor — nagyon helyesen — a müvet nézte. Ennek erényei és hibái egyaránt megihatárózták a rendezői és a színészi munka irányát. Sőt — ha paradoxonnak is hat — még hibáiból is erényt csináltak, hiszen nem harsány életkép-sorozatnak fogták fel a darabot. A hagyományos dramaturgia ellenére szép, kiegyensúlyozott, szinte minden részletében egységes előadást sikerült teremteni. Ez eredményezte a közönségsikert is. És ez egészében a rendező Várady György, valamint a Ma- dáohot alakító Peczkay Endre érdeme elsősorban. Ezt fokozta és segítette, a többi szereplő: Solti Bertalan Kossuth-díjas, Medgyessy Mária, Szende Bessy Máthé Eta, Tánczcs Tibor és D. Kovács József játéka is. Egy-egy jelentősebb alkalomra kiírt irodalmi pályázat komoly versenyme- aőnyét jelentheti a már beérkezett, tehát ismert vagy elismert íróknak, költőknek csak úgy, akár a még ismeretlen pályakezdőknek. Ezért nagy várakozás szokta megelőzni a pályázatokat lezáró eredményhirdetést. Olvasókban és Írókban, szakemberekben egyaránt felmerül a kérdés: hoz-e újat, jelentősei, feltűnnek-e új tehetségek, mint néha lenni szokott, hogy állják a versenyt a beérkezettek az újaikkal az ilyen nemes szellemi, művészi tornán stb. stíb? Üj tehetségek feltűnésére és felfedezésére alig van jobb és tisztább alkalom a pályázatnál, mert hiszen a pályázatok jeligések, elvileg tehát titkosak, s ebben az esetben a név nem számít, nem jelenthet előjogokat, előnyöket, így egyedül a műé a szó, a mű szavatol saját magáért, E kedvező körülményei folytán a pályázatok a legtisztább művészi vetélkedők, s ha a művész nem tartja rángj,án alulinak, bizony elfogulatlan önértékeléshez is eljuthat a külső, tárgyilagos értékelés révén. Közérdekű és belső mondanivalója, gondolatvilága, művészi forma-értékei éppúgy reflektor fénybe kerülnek, mint társadalmi érdekű téma-idegensége vagy formai gyengéi, fogyatékosságai. Mindezekért vártuk nagy érdeklődéssel a Vas megye Tanácsa V. B. részéről meghirdetett, a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából kiírt pályázatok eredményeit s ezek tükrében íróink, költőink seregszemléjét. Mindjárt elöljáróban keserűen kell megállapítanunk azt a tényt, hogy íróink többségükben nem álltak rajthoz. Ügy látszik, a kiírt pályadijak nem bizonyultak elég vonzónak a sem jellegében és sem műfajában nem megkötött részvételre. Mindössze ugyanis 10 munka érkezett be, mégpedig az alábbi műfaji bontásban: 1 riport-dráma, 1 kisregény-féleség, 4 novella és 4 verses pályázat. Még számszerűségében sem reprezentatív ez a mezőny összevetve pl. a Győri Kisfaludy Színház országosan meghirdetett drámapályázatával, amelyre legalább mennyiségileg 140-nél több mű érkezett be, de méginkább gyenge akkor, ha minőségében is mérlegre tesszük. A pályázatok egynegyede Z. Szabó László 100 Egy megyei irodalmi pályázat a mérlegen
