Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Volly István: Bihartól Bartókig
műsorral is olyan hatást értek el, mintha ott és abban a pillanatban született volna a nótacsokor — a közönség kedvére — és az soha többé ugyanúgy nem ismétlődne! A nótacsökor utolsó dallama mindig a friss, amelyben a prímás, a cimbalmos és a klarinétos (ha van) megmutathatja önálló variáoiós készségét, egy-egv dallamversen tűzijátékként sziporkáznak az akkord-felbontások, az átfutó- és váltóhangok, a hangszer legmélyebb húrjától a legmagasabbig. Pintér István barcsi, Sallay Lajos devecseri, Somogyi Gyula enyingi, tolnai Horváth Jenő kiskomáromi-komárvárosi, Horváth Ferenc körmendi. Szalag Lajos marcali és Kis László sümegi földművesszövetkezeti népi zenekara kitűnő hangversenyteljesítményt adott. A gondosan összeállított és betanult műveket — a kis klasszikusokat — bizonyára otthon is játsszák, és jó mucikéval szórakoztatják sok kis falu, kisváros népét. Bihari, Erkel, sőt Bartók is megszólal néhány percre este a falusi kiskocsmában. Bihari János 200 éve született Nagyabonyban, és ugyanitt, a dunántúli tájon nevelkedett, innen ment Pest-Budára. Erre emlékeztetett a nagykanizsai népzenész-tal álkozó nagyszerű közös száma: hat megye zenészei együtt játszották Bihari: Mikor a pénze elfogyott c. verbunkosát és Csípd meg bogár frissét. A közel félszáz muzsikus „nagyzenekari” zengése páratlanul szép és ritkán hallható, egyedülálló hatású volt. Bihari másfélszáz éves muzsikáját a legfiatalabb prímás, a 25 éves Nyári Lajos vezette, azzal a meggondolással, hogy a legfiatalabb vegye át a legöregebbek hagyományát. Ráadásként a modern hangvételű Táncversenyt is el kellett muzsikálni. Végül 150 tagú gyermekkar, a Rozgonyi és Hunyadi utcai általános iskolák egyesített fiú-leány kórusai (Csizmadia Ferenc és Simon István betanításában) balatoni dalokat énekeltek, kísért az egyesített népi zenekar: „Őszi szellő szállt a kéklő Balatonra, Balaton közepe náddal van kerítve ...” A ringató ritmusú új csárdás- dalokat meg kellett ismételni. A hangversenyen közreműködött Farkas Ilonka és Dóry József rádióénekes, és a kitűnő körmendi földművesszövetkezeti táncegyüttes. A cigányzenekarokat ha bíráljuk, másképpen kell bírálni, mint Beethovent. Katona Bánk bánja mellett Kotzebue olcsóbb sikerre törő darabocskája is beletartozik az irodalomtörténetibe. Épp így a cigányzenekarok mintegy két évszázados „zeneszolgáltatása” is zenetörténeti jelentőségű volt és marad, bármennyire ellentétesek is a vélemények játékmódjuk, műsorösszeállításuk, közönséggel való kapcsolatuk sokszínűsége tekintetében. A falusi, kisvárosi életben ma is ők az „élő zene”. Mint említettük, a hangversenyrendezés során tapasztalhattuk, hogy a prímások nem ismerik a dalszerzőik nevét, még kevésbé a kort, a társadalmi hátteret, mely a régi és újabb dalokat megszülte. Ritmusérzékük ingadozó. Bartók: Este a székelyeknél klasszikus dallamát múlt évben kifogástalanul játszotta a zenekar, ezidén mér — a helyett, hogy jobban beért volna — kis torzulások jelentkeztek a ritmusban. Gondolom, a mindennapi játékban, a puszta emlékezetre támaszkodva kopott meg. A cigányzenélésben olyan zeneművekre volna szükség, amelyek csak dallamot és har- móniavázt adnak, miként a modem tánczene-számok. Sajátosan képzett szerzői gárda kellene ide is, amelyik nekik valót komponál, miként Bihari és Rózsavölgyi tette. Manapság minden bandában ott ül egy-egy cigány nótaszerző, és a magukra hagyott népzenészek tudatosan összetartanak, szorgalmasan játsszák zenésztársaik szerzeményeit, akár jó, akár rossz a szöveg vagy a dallam. 103
