Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A művelődési otthon-mozgalom
felemelését segíti a falukutató mozgalom, mely a falu elmaradottságára hívja fel a figyelmet. A felszabadulást követő szabadművelődési korszakiban a népművelés irányítása a VKM népművelési ügyosztálya kezébe kerül. A szabadművelődési irányzat a kultúra fő forrásának a népi paraszti kultúrát tekinti s különös súlyt helyez a magyarságra való és a valláserkölcsi nevelésre. Pozitívuma a szabadművelődési korszaknak az analfabéta-tanfolyamok, a népfőiskolák, a szabadegyetemek szervezése. A .szabadművelődési koncepcióval szemben* a kommunisták képviselik a népművelés haladó vonalát 5 a fordulat éve után a párt azonnal hozzá is kezd a szocialista népművelés megszervezéséhez. A tanácsok a gazdasági szervező munka mellett feladatul kapják a kulturális nevelő-munkát is. A művelődési otthon -mozgalom kialakulása Gazdasági és társadalmi életünkben bekövetkezett változások az állam- szerkezetben bizonyos átalakítást kívánnak meg. Az 1949. évi XV. törvény létrehozza a Népművelési Minisztériumot, s az eddig különféle minisztériumokhoz tartozó népművelési intézményeket és tevékenységeket egy tárca fogja össze. A minisztérium mellett társadalmi szervként megkezdi működését az Országos Népművelési Bizottság. Alkotmányunk már 1949-iben leszögezi a Tanácstörvényben, hogy a tanácsok a tömegszervezetekkel együttműködve szervezik a lakosságot a kulturális tevékenységben való közvetlen és folyamatos részvételre. A törvény feladatául szabja a tanácsnak az igazgatása alatt levő terület kulturális feladatainak és az országos célok helyi megoldását. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei és a VII. pártkongresszus a pártszerveknek feladatul adta, hogy foglalkozzanak a művelődési kérdésekkel. A népművelésben a tömegek önként vesznek részt s kezdeményezik a kulturális tevékenységük intézményeinek létrehozását. A társadalmi igény mozgalommá teszi a művelődési otthonok létrehozását. A fordulat éve után lehetővé válik a népművelés állami irányítása. Az üzemekben, falvakban ezerszámra alakulnak kultúrcsoportok: színjátszó, báb- és tánccsoportok, valamint énekkarok, melyeknek működéséhez helyiség kell. Minden közösség: város, falu, üzem lázas iramban igyekszik létrehozni művelődési intézményét. A művelődési otthonok alakulása különösen az 1950-es évek elején vesz nagy lendületet. Létrehozásuknál általában két felfogás érvényesül: 1. mindenáron létrehozni, 2. előbb biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket. A mozgalom-jelleg általában az elsőt érvényesíti. Ennek következményeként sok helyütt jönnek létre „kultúrotthon” kifejezésre méltatlan intézmények (volt urasági fészerekből, istállókból, kuláklházaklból, kocsmákból stb.). Ezekben az épületekben az avatás után sok helyütt pangás következik, legfeljebb egy-két táncmulatság, esetleg színielőadás jelenti az életet. Ugyancsak * A nép úgy műveli magát ahogy kedve tartja, ,,a szabadművelődés a társadalom öntevékenysége”, az igényeket kell. tanulmányozni és ezeket kiszolgálni. 96
