Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A művelődési otthon-mozgalom
a mindenáron létrehozás eredményezi a mozgalomban mutatkozó bizonyos szervezetlenséget és tervszerűtlenséget. „A rendszertelenség, a szervezeti ösz- szefogás hiánya vagy elégtelensége azt jelenti, hogy fogyatékosán használjuk ki, a hét 3—4, sőt néha 5—6 napján is kihasználatlanul maradnak .. a művelődési otthonok. A színvonalas kulturális nevelés szüksége komoly szerepet kap a Népművelési Minisztérium tevékenységében. Pontos meghatározást nyer a művelődési otthonok célja és feladata is. „A kultúrotthonoknak az a célja és feladata, hogy a falu kulturális életének központjai legyenek, hogy a párt, a szakszervezet és a többi tömegszer- vezetek aktív közreműködésével biztosítsák a dolgozók széles tömegeinek pihenését és tartalmas szórakozását, sokoldalú kultúnmunka segítségével emeljék a dolgozók politikai és kulturális színvonalát és segítsék a dolgozók alkotóerejének kibontását.”* ** A művelődési otthon-mozgalom a párt irányításával terebélyesedik. Az 1949-ben Békésen felavatott első művelődési otthont követik a többiek. A Szabad Nép 1950. április 4-i száma vezércikkben méltatja a kultúrotthonokat és hangsúlyozza, hogy azok a kulturális tömegmozgalom nagy jelentőségű eszközei, a széles dolgozó tömegek kulturális-politikai nevelésének nélkülözhetetlen fegyverei. 1950. augusztus 27-én lezajlik a kultúrotthon-vezetők első országos értekezlete. A tanácskozás sok tapasztalatot ad a mozgalom vezetőinek, irányítóinak. A Népművelési Híradó, majd a Népművelés és a Művelt Nép, de a napisajtó is rendszeresen közöl beszámolókat a művelődési otthonok életéről, eseményeiről s megindul a „Kultúrotthonvezetők Kézikönyvtára” sorozat is. A tömegszervezetek teljes erejükkel támogatják a mozgalmat. Különösen jelentős a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) állásfoglalása. .4 művelődési otthonok számszerű növekedése Az állam jelentős anyagi támogatást ad a művelődési otthonok építéséhez. A 3 éves terv nagy összegeket biztosít, a tömegek aktivitása és megnövekedett kulturális igénye azonban olyan mozgató erőnek bizonyul, amely túlhaladja az állami tervéket: gyorsabb ütemben létesülnek az új intézmények. Nagy előrehaladást jelent, hogy a létrehozásban a megfelelő működtetés feltételeinek biztosítósa kapja a fő szerepet. Az első ötéves terv óéiul tűztea kultúrát a tömegek közkincsévé tegyük és így dolgozó népünk műveltségi színvonalát állandóan emeljük. Ezért a dolgozók önképzésének és művészeti tevékenységének előmozdítására kiszélesítjük kultúrotthon-hálózatunkat...” 1950. év végén 433 művelődési otthon működött az országban. 1951. augusztus 21-én ilyen képet ad kulturális létesítményeinkről a statisztika:*** 310 üzemi kultúrotthon és kul túrsz óba 31 városi kultúrotthon 970 falusi kultúrotthon 4 járási kultúnház 48 bányász-kultúrotthon. * Nemes Dezső beszámolója a Műveli Nép 1950. májusi számában. ** ,,A kultúrotthon-mozgalom elé”. Népművelési Híradó, 1950. januári szám. *** Népművelési Híradó, 1961. szeptember 4. 1. 97
