Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: Népművelési eredmények és gondok

A népművelési munka sokrétű s azzal, hogy társadalmi fejlődésünk egyre fontosabbá teszi a műveltség terjesztését, fokozódik, jelentősége a szocialista társadalom felépítésében. Iparunk műszaki fejlesztése, a falu szocialista átszervezése növeli az emberek szabad idejét, aminek kitöltése, társadalmi hasznosítása, szintén a népművelésre váró feladat. A párt és az állami szervek a jelentőségének megfelelően foglalkoznak a népműveléssel. Határozataik és irányelveik pontosan megszabják a tennivalókat, segítik a megoldásokat és fokozatosan biztosítják az eredményes munka tárgyi és személyi feltételeit.

Nem kell külön bizonyítani, hogy a népművelés a szocializmust építő társadalomban jutott el olyan kiterjedéséhez, amelyben megkezdődhetett a tudományos megfigyelések rendszerezése, a törvényszerűségek feltárása. Mint Takács Kálmán írja: „Lehetséges a népművelés sokrétű gyakorlatának, különböző szakágainak tudományos vizsgálata, legjobb módszereinek kutatása s annak alapján általánosítható következtetések levonása, törvényszerűségek megállapítása.”1 A fejlődés egyre jobban cáfolja azokat az állításokat, hogy a népművelés nem lehet önálló tudomány, hiszen nincs elmélete: kizárólag gyakorlati tevékenység, amelynek eredménye egyedül a népművelő hozzáértésétől, hozzáállásától függ. Támogatjuk Maróti Andor megállapításait: „A népművelésnek, mint társadalmi gyakorlatnak, megtalálhatók az objektív törvényszerűségei, csak a gyakorlatból adódó tényeket kell rendszeresen számba venni, gondosan tanulmányozni, problémakörüket feltárni, hogy a belőlük levonható tanulságokat a népművelés gyakorlatában felhasználhassuk.”2

Az természetes, hogy a népművelés fejlődése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a népművelők magasan képzett, alapos általános és szakmai műveltséggel rendelkezők legyenek, akik képesek az elmélyült elemző vizsgálódásokra, a törvényszerűségek megállapítására, az általánosítható következtetések levonására. A népművelés .területén dolgozókkal szemben támasztott új igény sürgetővé tette a magasszintű népművelőképzés bevezetését.

S zakm a le 11 a népművelés

A középfokú tanítóképzőben megindult népművelési szakköri foglalkozások voltak az első kísérletek a népművelési ismeretek tervszerű nyújtására. A népművelőképzés a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen indult meg népművelési szeminárium formájában. Az önálló szakági képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyik az 1961/62. tanév óta. Néhány egyetem (Szegedi, Gödöllői Agráregyetem) fakultatív módon készíti fel hallgatóit a hivatásukkal kapcsolatos népművelési feladatokra. Nagy előrelépést jelentett a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben 1962-ben és a debreceniben 1963-ban a- népművelő-könyvtáros szak megindítása. (Mindkét intézetben 1963-tól folyik a levelező hallgatók képzése.)

A népművelési szakemberek biztosítására tett intézkedések és ezek eredményei lehetővé tették, hogy a könyvtárosi képesítési rendeletet a múlt év végén a népművelési is kövesse. Az 1963. december 1-én közzétett két művelődésügyi miniszteri utasítás („a tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szer1. Takács Kálmán: A népművelők képzéséről. = Népművelési Értesítő, 1961. 1. szám. 18. 1.

2. Maróíi Andor: Kísérlet a népművelés rendszerezésére. Népművelési Értesítő, 1961. 2-3. sz.

158