Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Várkonyi Nándor: Weöres Sándor pécsi évei

gonoszság a tehetetlen, szimpla jóság ellen, effélét próbáltam a Temora- jelenetben.

Ennyit mondott a „ Csónak os”-ról; témát váltott:

Vannak nagy terveim: 1) magyar Pancsatantra féle, hosszú mű. Regény, afféle robogó tartalommal, mint a Csónakos, beleékelve kisebb mesék, miket a szereplők egymásnak mondanak. De formáját még nem találom. A keleti formát kár nyersen átvenni. Keretbe foglalva egymás mellé a mesék: ez se jó. Nem leltem még alkalmas formát. — Mi lehetne egy magyar Pancsatantra (öt könyv) címe. Mondj egy címet, megírom hozzá a mesesorozatot. [Hevenyészett ajánlataim, szintén feljegyezve: Bűvös tarisznya, Varázstarisznya.] Inkább valami hatalmas, mint vará- zsos dolgot akarok. [Vicceltem: Hatalmas cím? A hétmérföldes csizmadia és fia, a bocskor.] Nem hasonló, elütő [cím} kell. Mesegyűjtemények: Ezeregyéj, Decameron, Pancsatantra, Hitopadésa, Teike Monogatari, Teike kosara vagy efféle. Monumentális mű lenne a magyar mesegyűjtemény; zuhatagszerűen omló mesék.

2) Dráma Dávid királyról; az öreg Dávid — Absalom, Amnon — Thamar, Abigail.

3) Egy drámatéma, melynek helyet még nem leltem; egy irreális nőalak, kinek senkije sincs és mindenkié tud lenni.

4) Rekonstruálni valami nemlétező ősdrámát, őseposzt.

Ez utóbbi tervből lett talán a szittya „Drámatöredék” („Elysium”, 1946); hasonló ötletből „A képzelt város”. — Viszont tudom, mert olvastam, hogy megírta egy nemlétező ország irodalomtörténetét, szabatosan korszakokra osztva, jellemezve az irányzatokat és méltatva a kiválóbb tehetségeket; gondolom, karikírozni akarta a szabályszerű tudományos incdalomtörténeteket; példátlanul groteszk, mulatságos olvasmány volt. — De a fenti alkalommal felhozott még egy nagy témát; „Atlantis-dráma-trilógia: ott szabadon grasz- szálhatna az ember. Képzeld, mily forgatag lenne, tragédiák és tréfák mély örvény lése...”

így végződött a kirándulás a témák világába. A prózát a könyvtári hivatal és a lap szerkesztése jelentette. Weöres természetesen a szépirodalomrovatot vezette, de mindenki mindenhez hozzászólt, s részt vett a munkában szükség szerint. Ezt fölösleges részletezni, helyette összeállítom a „Sorsunk”- ban közölt írásainak jegyzékét, főként azért, mert ily módon megadódik a versek keletkezésének ante quem időpontja. ((Ti. sck közülük csak jóval később került kötetbe.) Összesen 41 verse jelent meg a lapban, továbbá két műfordítása és két kisebb recenziója; róla két ismertetés és egy tanulmány. Nem látszik soknak, de számításba kell venni, hogy a lapnak mindössze 54 száma jelent meg, s azok is egyrészt összevont, kettős-többes számok; kevés volt a hely, azt hiszem, a munkatársak közül a legtöbb verset tőle hoztuk.

1. évf. 1941. 1—2. sz., jan.—ápr. Theomachia. Drámai költemény.

1. évf. 1941. 4. sz. okt.—dec. Hajnal a Holdban, Halkabb a nádas éneke, Könnyű az álom a szívben, Szántáson át.

2. évf. 1942. 2. ez., febr.—márc. Platen-Hallermünde: Tristan [ford.]. J. Kerner: Pihenj, pihenj [ford.]. Szabó L.: Örök barátaink [ism.]. Lovassy A.: Százados úr [ism.].

130